Hírek

48 tonna búzát gyűjtöttek a Hajdú-Bihar vármegyei gazdák

Megnyitották a negyedik Öko Expót a hajdúnánási Kendereskertben.

Az ökogazdálkodást fókuszba helyező szakmai előadásokkal, panelbeszélgetésekkel, kiállításokkal, valamint állat- és gépbemutatókkal tarkított kétnapos agrárfórumot tartanak szeptember 8-án és 9-én a hajdúnánási Kendereskertben.

A IV. Öko Expó hivatalos megnyitóján, péntek délelőtt Szólláth Tibor, a szervező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke, vármegyei szervezetének elnöke kiemelte: hatalmas munka van a rendezvény mögött, amely az évek alatt egyre nagyobbra tudott nőni, s mindezért köszönet jár valamennyi társszervezőjének és támogatójának, köztük a Debreceni Egyetemnek és az Agrárminisztériumnak is.

Forrás: pxhere.com

Alapvetően a rendezvény célja nem változott. Az ökológiai gazdálkodáshoz való tudás egy felértékelődő tudás. Meg kell találjuk a gazdálkodásnak és a környezeti fenntarthatóságnak azt a metszéspontját, ahol gazdaságosan is tudunk működni, ugyanis ez egy nagyon komoly kihívás – fogalmazott beszédében.

Felidézte, a ’90-es években még egy megtűrt kategória volt az ökogazdálkodás, de az eltelt évek alatt megsokszorozódtak azok a területek, ahol ilyen tevékenység folyik, az uniós Közös Agrárpolitika pedig egyenesen a célkeresztbe helyezte a témát. Hozzátette még, hogy fontos az agráriumban az utánpótlás, a generációváltás. Ennek érdekében mintegy 500 diák látogat el a kétnapos rendezvény programjaira, hogy közelebbről megismerkedjenek a mezőgazdasági ágazat aktualitásaival.

Kihelyezett tanszék indul Hajdúnánáson

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese elmondta, az egyetem fő feladata a tudásátadás, az ilyen konferenciák pedig mindig alkalmasak a tapasztalatcserére. A Debreceni Egyetem egyrészről azért van itt, hogy segítse e feladatokat, másrészről pedig, hogy népszerűsítse saját kutatásait és képzéseit.

Kiemelt stratégiai terület az egyetemen az agrárium, melynek nemrég megújultak a képzési programjai, éppen azért, hogy megfelelő választ tudjunk adni a kor kihívásaira és lépést tudjunk tartani a technológiai fejlődéssel – hangsúlyozta.

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke kiemelte: az intézmény egyik küldetése, hogy az öko- és a precíziós gazdálkodás fejlődését támogassa.

– A tegnapi ülésén úgy döntött a kuratórium, hogy szeretne erőteljesebben megjelenni Hajdúnánáson. Ezért kihelyezett tanszéket hozunk létre, hogy a helyben lévő gazdákat támogassuk és be tudjuk mutatni országosan is azt a mintát, amivel Hajdúnánás szolgál – jelentette be beszédében a kuratóriumi elnök.

Hozzátette, az egyetemnek – a múltjából fakadóan is – egyik legfontosabb stratégiai területei a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az oktatás és a kutatás. A változó világra tekintettel a következő években a legnagyobb hangsúly az utóbbin lesz, ugyanis a megfelelő humántőke már rendelkezésre áll.

Forrás: pxhere.com

Önzetlenek a hajdú-bihari gazdák

– 30 évvel ezelőtt kezdtünk el azon gondolkozni, hogyan lehetne a biogazdálkodást sikerre vinni. Akkor még 8 ezer hektár területen folyt ilyen gazdálkodás. Ez a szám mára mintegy 500 ezer hektárra növekedett – mondta beszédében Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Rámutatott, a pandémia és a háborús helyzet nehéz helyzetbe hozta az agráriumot, ezért újfajta gondolkodásra van szükség.

Itt van annak a jelentősége, hogy megtaláljuk azokat a piacokat, ahol valóban sikeresek tudunk lenni. Nem azt akarjuk, hogy az európai mezőgazdaság skanzenként működjön. A változásokat a tudás, a tapasztalatok alapján, a feltételek rendelkezésre állása mellett, lépésről-lépésre kell végigvinnünk – fogalmazott.

A hivatalos megnyitó része volt a Magyarok Kenyere program adományozóünnepsége is, ahol a programban résztvevő hajdú-bihari adományozókat köszöntötték.

Mint elhangzott, a kezdeményezés célja, hogy a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának önzetlen összefogásával segítsék azokat a magyarországi és külhoni magyar családokat, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.

Idén 333 vármegyei gazda 48 tonna búzaadományt adott össze, amiből 30 tonna liszt készült.

agrotrend.hu / haon.hu