1974-ben fogádta el a bős-nagymarosi vízlépcső tervét a Magyar Kormány

A Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítási javaslata volt a vízlépcsőrendszer. Környezetvédelmi szempontból a technikai fejlődés és az ökológiai tudatosság ütközőpontjának iskolapéldája. A létesítés körüli viták vezettek a magyar zöld mozgalom megerősödéséhez, a Duna Kör létrejöttéhez.

Forrás: Wikipedia

A bős-nagymarosi vízlépcső ötlete még az 1900-as évek elején merült fel, komolyan azonban csak a szocialista tervgazdálkodás idején kezdett el vele foglalkozni az állami vezetés. A vízlépcsőrendszer terveinek első vázlatát az 1950-es években a Budapesti Műszaki Egyetemen Mosonyi Emil professzor vezetésével alkották meg. Gazdasági és ökológiai, hidrobiológiai és környezetvédelmi megfontolások kezdettől fogva szerepet játszottak abban, hogy a szakmai közvélemény, és sokáig a politikai elit sem fogadta osztatlan örömmel a tervet.

Az építkezés 1977-ben kezdődött el, 1989-ben pedig már több ezren vettek részt a vízlépcső elleni demonstrációkon. Az Antal-kormány megpróbált kihátrálni a beruházásból, de Csehszlovákia hajthatatlan maradt, s ezért a magyar fél egyoldalúan felmondta a szerződést. Szlovákia pedig továbbépítette Bőst, így az ügy Hágába került.

agrotrend.hu / Jeles Napok