190 éve született Semsey Andor, a magyar ásványtan és földtan nagy mecénása

Semsey Andor, Semsey Lajos császári és királyi kamarás és nagybirtokos elsőszülött fia Kassán született 1833. december 22-én. Édesanyja Szemere Klára volt. Középiskolába Budán, a piaristáknál, majd Kassán járt. Ennek elvégzése után jogot tanult szülővárosában, és mint hatalmas birtok várományosa, a mezőgazdasági szakon folytatta tanulmányait a (moson)magyaróvári gazdasági akadémián. Miután Hohenheimban befejezte gazdasági tanulmányait, európai tanulmányútra ment Sziléziába, Németországba, Hollandiába.

A 60-as évek végén érdeklődése a földtan és ásványtan felé fordult. 1866-ban bérbe adta nagy kiterjedésű birtokait és ettől kezdve minden erejével a tudományokat támogatta, jövedelmét az MNM ásvány- és őslénytára és a Földtani Intézet felvirágoztatására fordította. Bőkezű adományainak sora az 1870-es évek elejétől egyre szaporodik. Áldozatos tudománypártolását alighanem örökre titok fedte volna, hiszen Semsey Andor soha nem dicsekedett ezekkel, ha azok az intézmények, melyek jótéteményeit élvezték, zárt vagy nyilvános üléseiken, közgyűlési jegyzőkönyveikben a fedezet módjáról jelentést nem tesznek. Több mint 2 millió aranykoronát áldozott tudományos gyűjtemények beszerzésére, pályadíjakra, tudományos intézetek műszerfelszerelésére, fiatal kutatók támogatására, külföldi tanulmányutakra stb.

Forrás: Ellinger Ede fényképe nyomán – Vasárnapi Újság – 1889. október 13. 41. szám, 657. oldal (Wikipedia)

Semsey Andort a föld- és ásványtan érdekelte leginkább. A Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárát 1878-tól kezdve fejlesztette. A Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtára mellett a Földtani Intézet őslénytani gyűjteményét is jelentős mértékben gyarapította. Semsey Andor adományából vásárolt a múzeum a württembergi Holzmadenből előkerült Ichthyosaurus-csontvázat, és ő fizette a borbolyai ősbálna maradványainak helyreállítási és vásárlási költségét is.

1889-ben az MTA-nál 20 000 koronás alapítványt tett tíz alapvető tudományos munka megírásának jutalmazására. 1895-ben a földművelési miniszternek, gróf Festetich Andornak 100 000 aranykoronát ajánlott fel egy önálló földtani intézet és múzeum felépítésére, és további 100 000-t a működési feltételek biztosítására.

Munkásságának elismeréseként először a Magyar Tudományos Akadémia 1881. április 11-i ülésén Krenner József egy Felső-Bányán talált új ásványt „a tudomány ismert áldozatkész barátjának Semsey Andornak tiszteletére semseytnek mutatta be,…”, később róla nevezte el az andoritot is. A következő év januárjában a Természettudományi Társulat, majd májusban Szily Kálmán ajánlatára az Akadémia választotta tiszteletbeli taggá, 1890-ben pedig az igazgatótanács tagjává.

1882-ben a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-őslénytárának tiszteletbeli osztályigazgatói címét nyerte el. Az uralkodó 1896-ban a Szent István-rend középkeresztjével tüntette ki, a Földtani Intézet tiszteletbeli igazgatói címmel ruházta fel, és az egyetem bölcsészettudományi kara díszdoktorrá avatta.

1902-ben a főrendiház örökös tagjává nevezte ki, 1909-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlése neki ítélte a Szily Kálmán-emlékérmet. Budapesten utcát, Balmazújvárosban pedig múzeumot neveztek el róla. Ez év júliusában jelent meg a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadásában a Semsey család történetét feldolgozó monográfia, A semsei Semsey család története címmel, a Régi magyar családok sorozatban.

1923. augusztus 14-én, Budapesten halt meg.

Források: arcanum.com, termvil.hu (Pozsonyi József: Mecénások mecénása: Semsey Andor)

agrotrend.hu