Újabb kihívással kell megküzdenie a Balatonnak

A nyáron zajlott, egy hónapig tartó kísérletrõl Vad Csaba, az intézet kutatója számolt be az MTI-nek.

Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó BLI-ben tavaly tavasszal üzemeltek be Közép-Kelet Európában elsõként egy vízi mezokozmosz-rendszert, amelyben valós környezetet, ökoszisztémát lehet szimulálni a laboratóriumi mikrokörülményeknél nagyobb, életszerûbb közegben.

Fotó: wikimedia

A 12 darab 5 ezer literes tartályból álló kísérleti telepen azt vizsgálták, hogy a globális felmelegedés velejárói közül az éves átlaghõmérséklet növekedése vagy a szélsõséges mértékû nyári hõhullámok vannak-e nagyobb hatással a Balaton élõvilágára. Négy tartályban a jelenlegi helyzetet, négyben az évszázad végére prognosztizált 3 Celsius-fokkal melegebb átlaghõmérsékletet, négy tartályban pedig a szélsõségessé vált idõjárást modellezték kétszer egy hétig tartó plusz 6 fokos átlaghõmérséklet-emelkedést szimulálva.

Vad Csaba beszámolója szerint az elõzetes eredmények azt mutatják, hogy az átlaghõmérséklet kisebb emelése rövid távon önmagában nem indított be jelentõs mértékû algásodást. Ugyanakkor a szélsõséges idõjárást, azaz hõhullámokat modellezõ tartályokban gyorsan zöldülni kezdett a víz az elszaporodó algák miatt, de az azonos szinten tartott tápanyagtartalom mellett ez sem vált olyan intenzívvé.

Ezeket a kutatásokat jövõre különbözõ tápanyag-terhelés vizsgálatokkal kívánják kiegészíteni, amely egyebek között hozzájárulhat a Balatonban egészségügyi kockázatot jelentõ kékalgák elszaporodásának megértéséhez. Ezen eredményeket összevetik a Balaton-monitoring adataival is – jelezte.

A kutató hangsúlyozta, a mezokozmoszokban zajló kutatások globális szintû problémákra keresnek válaszokat, ebben a munkában a Balatonnak is kitüntetett szerepe lehet.

agrotrend.hu / Infostart