Hírek

Új irányzat a magyar válságkezelés

Széles körű támogatottságra tett szert a magyar válságkezelés Európában: az uniós szervezetek többsége a nyereséges vállalatok profitjának megadóztatásából segítené az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került lakosságot. Brüsszel és a nyugati kormányok többsége ugyanakkor inkább arra venné rá az európai polgárokat, hogy kevesebbet fűtsenek, ne autózzanak, és kapcsolják le a villanyt, noha van, ahol egy év alatt a duplájára nőtt a rezsiköltség. Magyarország után Nagy-Britannia lehet a következő ország, amely profitadót vezet be.

Láthatóan irigylésre méltó a magyar válságkezelés Európában, mivel több uniós társadalmi és tudományos csoport, valamint a civil szervezetek többsége is arra szólítja fel Brüsszelt, hogy uniós szinten támogassa a jelenlegi helyzetben is extra nyereséget elkönyvelő vállalkozások profitjára új adó bevezetését. A különadóztatást még azok a szervezetek is szorgalmazzák, amelyek hagyományosan a baloldalhoz kötődnek, és rendszeresen bírálják a jobboldali magyar kormány intézkedéseit.

Fotó: Pixabay

Irigylésre méltó lépés

A kormány a múlt héten jelentette be, hogy nyolc ágazatban átmenetileg elvonja a szereplők extraprofitját, a bevétel pedig a rezsicsökkentés fenntartására és a háborúval összefüggő kiadások finanszírozására létrehozott állami alapokba kerül. A döntés az extraprofitot érinti, vagyis emellett is megmarad az érintettek nyeresége.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte: a kormány elvárja, hogy azok a szereplők, amelyek ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, segítsék az embereket és járuljanak hozzá az ország megnövekvő védelmi kiadásaihoz.

Az Európai Unióban tevékenykedő civil szervezetek ugyan nyíltan nem üdvözölték a magyar kormány lépését, de az elmúlt napokban több javaslatot is megfogalmaztak a lakosság terheinek mérséklésére, egyebek mellett a profitadó bevezetését is.

Bércsökkenés, uniós időhúzás

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) az elszabaduló energiaárak és a magas infláció miatt jelentősen megemelkedő lakossági terhek csökkentése érdekében arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy uniós szinten is fontolja meg elsősorban az energiaszektorban működő cégek többletnyereségének adóztatását.

Az ETUC rámutatott: 2020 óta két százalék alatt maradt az eurózónában a fizetések emelkedése, miközben az infláció tíz százalék közelébe ugrott. Ez jelentős reálbércsökkenést okoz a munkavállalóknak. Arra is felszólították Brüsszelt, hogy a munkahelyek védelme érdekében hosszabbítsa meg és bővítse ki a koronavírus-járvány alatt már bevált SURE programot, és támogassa az Ukrajnából érkező menekülteket. A szakszervezetek bírálták, hogy az EU eddig nem tett érdemi összehangolt lépéseket az elszabadult árak megfékezésére.

A kontinenst sújtó szociális válságra adott magyar válaszhoz hasonló intézkedést a társadalom szinte minden csoportja előnyösnek tartana Európában, beleértve a baloldal által támogatott NGO-k többségét is.

Ezeknek a javaslatoknak kiemelt pontja a nagyvállalatok megadóztatása, ám a bevételeket – már eltérően a magyar kormány politikájától – közvetlen szociális segélyezésre fordítanák, és csak a legszegényebb társadalmi csoportokat támogatnák, noha főleg Nyugat-Európában már a középosztálynak is gondot okoz az árak robbanásszerű emelkedése.

Rezsit duplázott Hollandia

Hollandiában egy év alatt 99,6 százalékkal, vagyis duplájára emelkedtek a rezsiköltségek. Egy átlagos háztartásnak számlákra évi 3600 eurót, vagyis havonta mintegy 115 ezer forintnak megfelelő összeget kell kifizetnie. Ez már a jobb jövedelmű családoknak is óriási megpróbáltatást jelent.

A Politico cikke szerint Hollandiában a várakozások szerint 15 százalékkal nőhet éves összevetésben az élelmiszersegélyt kérők száma. A holland kormány egyszeri juttatással és az üzemanyagok áfacsökkentésével próbálta kezelni az energiaválságot, de a lépések eredménytelennek bizonyultak.

A régóta gazdasági válsággal küzdő mediterrán országokban csak részben kapnak segítséget a háztartások, ám a támogatáshoz csak a legkiszolgáltatottabbak férnek hozzá. A Spanyolországban egy év alatt hatvan százalékkal megugró villamosenergia-költségek miatt a nyári hőségben fokozódó légkondicionáló-használat miatt újabb családokat sodródhatnak energiaszegénységbe.

Brüsszel válasza a spórolás

Az Európai Unióban átlagosan negyven százalékkal növekedtek a rezsikiadások, de a legtöbb tagállamban 50–100 százalékos áremelkedéssel kellett egy év alatt szembesülniük a háztartásoknak. Magyarország átfogó ármérséklő intézkedései példátlanok, mivel a legtöbb tagállamban vagy nem voltak könnyítő intézkedések, vagy kudarcot vallottak.

Sok, elsősorban nyugati uniós ország kormánya nem is tervez beavatkozni a piaci folyamatokba, helyette tanácsokkal látja el a lakosságot. Ezek közé tartoznak azok a felhívások, hogy az emberek kapcsolják le a villanyt, kevésbé fűtsék fel a lakásukat, autózzanak kevesebbet és hajtsanak lassabban.

Budapest nyomában London

Nagy-Britannia lehet a következő ország, amely a magyar kormány válságkezeléséhez hasonló lépésről dönthet. A javaslat szerint az energiacégek nyereségének átmeneti megadóztatásából támogatnák a családokat a negyven éve nem tapasztalt szintre ugró infláció miatt.

A teljes csomag 15 milliárd font lenne, vagyis nagyjából 6500 milliárd forint. Az összeg harmada a tervezett különadókból folyna be a költségvetésbe.

Ebből újabb kétszáz fontos rezsi-hozzájárulást kapnának a háztartások, és az előző, ugyanekkora támogatást mégsem kellene idővel visszafizetni. A legrászorulóbbak pedig 650 font egyszeri juttatásban részesülnének.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Nagy Kristóf