Szarvasbőgés a nappaliban – Megjelent az első, hazai természethangokat tartalmazó album

Az egyedülálló, kizárólag magyar természethangokat tartalmazó Csendülő – Hallható Természetvédelem című album a természet egy különleges darabkáját őrzi: a hangját. A WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió közös munkájának gyümölcse a természetvédelmi civil szervezet elmúlt 30 évének jelentős állomásaira kalauzolja el a hallgatókat.

A WWF Magyarország idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját, és a rengeteg kihívás mellett több helyszínen is számos természetvédelmi sikert tudhat magáénak partnereivel együtt. Az albumon ebből kapunk egy kis ízelítőt: legyen szó élőhely-rekonstrukcióról, klímaalkalmazkodásról, különleges természeti környezet megóvásáról vagy a nagyragadozókkal való együttélés elősegítéséről, az egyes helyszínek hangjain keresztül megismerhetjük ezeket az értékes területeket.

"Harminc év emberi léptékkel nézve hosszú idő, egy társadalmi szervezet történetében is az. A WWF Magyarország is sokat változott a kezdetek óta: állatfajok védelmével indultunk, mára pedig az élővilág érdekében országos léptékű erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és klímavédelmi problémákkal foglalkozunk. Azt is látjuk, hogy a természet megőrzése olyan mélyreható változásokat igényel a gazdaságban és a társadalomban, ami nem ritkán évtizedes előkészítő folyamatot, rengeteg egyeztetést vagy épp generációváltást igényel. Ez egy nehéz, kudarcoktól sem mentes hivatás – nem meglepő talán, hogy a természetvédelmi szakemberek többsége is a természetben tölti újra magát lelki erővel és motivációval" – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az albumot hallgatva élvezhetjük többek között a püspökszilágyi patak csobogását, miközben a tavaszi vihar során a klímaalkalmazkodást segítő telepített rönkgát felfogja a villámárvizet, részesei lehetünk az UNESCO által a közelmúltban elismert Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területén, a Lankóci-erdőben élő szarvasok bőgésének, és hallhatjuk a két alkalommal is sikeresen megóvott, háborítatlan Csarna-völgy erdejének élővilágát is. De azt is megismerhetjük, hogy milyen Tiszatarjánban a tikkasztó alföldi nyár hangja, vagy hogyan zajlik az élet a 2013-ban helyreállított vízi paradicsomban, a Szabadság-szigeten.

Ezeken a helyszíneken túl a WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió a Normafán, Nagykőrösön, a Hajógyári-szigeten, a Bükk-fennsíkon és a Naplás-tónál vette még fel a természet hangjait. Hogy a legautentikusabb hangokat rögzítsék, a felvételt készítő csapat nem riadt vissza semmitől: indultak hajnalban madáréneket felvenni, vadkempingeztek dermesztő hidegben a Bükkben, menekültek szúnyogok elől és egészen közelről tapasztalhatták meg a szarvasbőgés varázsát is.

"A környezeti nevelésben fontosnak tartunk minél több érzékszervet bevonni egy-egy tanulási folyamatba, hiszen ezáltal válik komplex élménnyé a megismerés. Ez a tapasztalat sokkal maradandóbb, a megszerzett ismeretek később is könnyebben előhívhatók, és ami a legfontosabb, hogy az élményalapú tanulásban részt vevők erősebb kötődést mutatnak a téma felé, ami a természetvédelem esetén egyáltalán nem elhanyagolható szempont. A fülünk mégis egy olyan érzékszerv volt eddig, amit talán a legnehezebb volt bevonni ezekbe a folyamatokba. A Csendülő segítségével új alapokra tudjuk helyezni ezt a viszonyt, és bízunk benne, hogy a kellemes, megnyugtató hangok arra ösztönzik majd a hallgatót, hogy megőrizze ezeket a páratlan élőhelyeket a jövő generációk számára is" – mondta Gigler Dóra, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője.

"Az együttműködésünkben és ebben a projektben az volt az egyik legjobb érzés, hogy egyfajta hang-időkapszulában örökíthettük meg a természetet, annak őszinte valóságában, amely eljuthat bárki otthonába és megőrződik a jövő generációinak is. Emellett pedig egy olyan világot ismerhettünk meg – és így mindazok is, akik meghallgatják a Csendülőt -, amelyet ilyen részletgazdagságában, szépségében és természetességében eddig még soha. Köszönhető ez a WWF adta szakértelemnek és figyelemnek, illetve a projektre speciális technológiával és utómunkával is készültünk, dolgoztunk" – mondta Jamriskó Tamás, az az Első Pesti Egyetemi Rádió főszerkesztője.

agrotrend.hu / WWF