Silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabona árasztja el a piacot! A zöld szervezetek most is hallassák a hangjukat!

A magyar terménypiacon kritikus helyzet alakult ki az átgondolatlan brüsszeli döntések miatt – hívja fel a figyelmet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). 2022 nyarán az EU felfüggesztette az Ukrajnából érkező árukra a vámok, vámmentes kontingensek alkalmazását, azért, hogy harmadik országokba továbbszállíthassák az ukrán gabonát. Ezáltal szabadon áramolhatnak be a termények az EU-ba, de az eredetileg Afrikába és Nyugat-Európába szállítandó mennyiségek nem mentek tovább, hanem rászabadultak a közép-európai piacra, amely telítődött ukrán gabonával, napraforgóval, repcével. Felháborító, hogy míg az EU-ban – a Green Deal bevezetésével – drasztikusan szigorú előírások betartásával kell élelmiszert előállítani, addig az importra semmi elvárás sincs. Az ukrajnai gabona sokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, és egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is.

Az uniós gazdák elé komoly követelményeket állíttató nemzetközi zöld szervezetek segítségét is kérjük: lobbizzanak azért, hogy az ittenivel megegyező feltételek mellett termelt gabona jöhessen csak az EU-ba. Azaz vagy az ukrán előállítóknak is meg kelljen felelni az előírásoknak, vagy az uniós gazdákra se vonatkozzanak azok.

Hazánkban ukrán búzából és kukoricából már több millió tonna van betárolva. A magyar búza – hiába nagyságrendekkel jobb – eladhatatlan, a betakarításkorihoz képest a felvásárlási ára 25, a napraforgóé 35%-ot esett, sőt a hazai gabona és olajos magvak felvásárlása szinte leállt. Az ukrán dömping miatt a világpiacon is jelentősen csökkentek az árak, ami az exportnak sem kedvez, és a magyar búza eddigi célpiacai is az olcsó, de silány ukrán búza felé fordultak. Hiába kérte Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária közösen a január végi agrárminiszteri tanácsülésen, hogy az EU tegyen az import megfékezéséért – nem történt intézkedés.

Fotó: wikimedia

A szakmai érdekképviseleti szervezetek felszólítják az uniós döntéshozókat, hogy sürgősen tegyenek piacstabilizáló lépéseket, továbbá az ukrán terményekkel szemben is tartassák be a termelésre vonatkozó, növényvédelmi, -egészségügyi előírásokat. Elengedhetetlen az Ukrajnából az EU-ba érkező termények fokozott növényegészségügyi és élelmiszerbiztonsági vizsgálata, valamint a fenntarthatósági követelményeknek megfelelést igazoló ISCC tanúsítvány megkövetelése.

Az Ukrajnából – akár Románián, Szlovákián át – érkező gyenge minőségű, esetenként növényegészségügyi, toxin- és peszticidmaradék problémás búzából egyes malmokba is kerülhetett. Sok esetben az ukrán importot behozatalkor „ipari búza melléktermékként” vámoltatják – így nem vetik alá szigorú ellenőrzésnek –, azonban számos ilyen tétel élelmiszer- és takarmány-előállítás céljából kerül feldolgozásra. Sőt, ukrán eredetű liszt is érkezik különféle módokon minőségi problémákkal.

A NAK és a MAGOSZ határozottan kéri, hogy az uniós határokon fordítsák vissza azokat a tételeket, amiknél az előállításkor olyan peszticideket alkalmaztak, amelyek az EU-ban nem engedélyezettek. Továbbá indokolt, hogy bizonyítani kelljen: kizárólag az EU-ban is engedélyezett növényvédő szerek kerültek felhasználásra az áru előállításakor. Elvárjuk, hogy az EU ugyanolyan szigorú követelményeket alkalmazzon a behozott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, mint amilyeneket az uniós termelőktől elvár, és kérjük a zöld szervezeteket, hogy álljanak ki az európai lakosság, valamint az agráriumban tevékenykedők érdekeiért.

agrotrend.hu / NAK