Nagy István: Stratégiai kérdéssé vált az önellátottság további növelése

– A miniszterelnök az ön parlamenti bemutatásánál azt mondta, hogy a miniszteri bársonyszék nem lesz olyan kényelmes, mint amilyennek első látásra tűnik. Ön mire készül, melyek a személyes céljai a következő ciklusban?

Fotó: Pelsőczy Csaba

– Kihívásokkal teli időszak előtt és után állunk. Látjuk, hogy évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos pontján. Magyarországon a legtöbb alapvető élelmiszerből igen magas az önellátottsági szint, de a nemzetközi árnövekedés hatása alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. Fontos célunk az agrárium teljes megújítása. Már 2021-ben elindítottunk egy nagyszabású beruházástámogatási programot. A Vidékfejlesztési program keretében összesen 1500 milliárd forint forráskerettel hirdettünk meg felhívásokat 2021-ben. A pályázatok sikeresnek bizonyultak, hiszen egyszerűbb kiírással, gyorsabb bírálattal sikerült elérni, hogy a nagyszámú támogatást igénylő rövid időn belül támogatói okirathoz jusson, és fejlesztését megkezdhesse. A program hatása már jelentkezik, folyamatosan állnak termelésbe a modern, a jelen kor követelményeinek megfelelő mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, épületek, terménytárolók.

Célunk nem lehet kisebb, mint hogy végérvényesen átléptessük az agráriumot a 21. századba, és ledolgozzuk a hátrányunkat a nyugat-európai versenytársainkhoz képet.

– A koronavírus után új kihívással találta szembe magát a mezőgazdaság, háború zajlik a közvetlen szomszédunkban. Számos elemző kész tényként kezeli a hamarosan betoppanó globális élelmiszerválságot. Miként lehet áthidalni egy ilyen folyamatot, elérni, hogy minden magyar asztalán legyen élelmiszer a következő években is?

– A következő időszakban is világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait az orosz–ukrán háború. A korábban megindult, de a háború által felerősített gabona-, olajosnövény-, energia- és műtrágyapiacon világszerte bekövetkezett extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának. Az emelkedő inputárak átgyűrűztek az állati termékek árába is, a sertés, a baromfi és a tej ára is jelentősen növekedett az elmúlt időszakban. Magyarországon a lakosság élelmezése biztosított, az alapvető élelmiszerek döntő többségéből a hazai fogyasztás mellett évről évre jelentős exportárualap is képződik. Ezért hazánkban is inkább az élelmiszerek árának világszerte megfigyelhető emelkedése látható.

Ugyanakkor az elmúlt két év eseményeinek tükrében az élelmezésbiztonság megerősítése és az önellátottság további növelése stratégiai kérdéssé vált. Ezért annak a példátlan nagyságú összegnek, amely a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt összesen 4265 milliárd forintot jelent vidékfejlesztésre, már javában megkezdődött a beforgatása a magyar gazdaságba.

Ennek keretéből a tavalyi és idei évben több mint 1500 milliárd forintot használtunk fel a rendszerváltás utáni legnagyobb agrár- és élelmiszeripari fejlesztési program finanszírozására. Olyan projekteket finanszírozunk, amelyek révén fejlődik az élelmiszeripar, modernizálódik a mezőgazdaság. A technológiai fejlesztések teszik lehetővé a vállalkozásaink számára többek között a magasabb fokú energiahatékonyságot, a célzott és optimalizált műtrágya- és növényvédőszer-kijuttatást, ami mind-mind segít a háború által felerősített kihívásoknak való megfelelésben. Fontos megemlíteni, hogy a közvetlen és nemzeti támogatások évről évre több, mint 500 milliárd forint értékben nyújtanak termelés- és jövedelembiztonságot a gazdálkodóknak.

A kormány számára fontos, hogy az élelmiszerek elérhetők maradjanak a lakosság széles rétegei számára, és megőrizzük az életszínvonal emelkedésében elért eddigi eredményeinket.

Ezért a magyar gazdaság sikeres újraindítása által nyújtott mozgástérrel élve támogatjuk a családokat és a nyugdíjasokat. A közelmúlt intézkedései közül kiemelném, hogy a gyermeket nevelő szülők visszakapták a jövedelemadójukat az átlagbér adószintjéig. A korábbi várakozásokhoz képest magasabb infláció miatt pedig pótlólagos emeléssel, nyugdíjprémiummal korrigáltuk a nyugdíjakat. Továbbá azt is fontos megjegyezni, hogy 2022. januártól 200 ezer forintra emelkedett a minimálbér. Szintén a magyar családok védelmét szolgálja az élelmiszerárstop, az üzemanyagárstop. A gabonakivitelre bejelentési kötelezettséget vezettünk be, amivel biztosítjuk az állattenyésztők takarmányellátását, valamint a lakossági élelmiszerigényeket.

 – A gabonaexport bejelentési kötelezettségéről szóló döntés erős üzenet volt a piaci szereplőknek is, vannak arra utaló jelek, hogy szükséges lesz a tényleges alkalmazása? Találkoznak spekulatív jellegű tevékenységgel?

– Magyarország eddig egy bejelentés kapcsán sem élt az állami elővásárlási jogával, az exportkiszállítások folyamatosan történnek, a tranzit is folyamatos, a kiviteli bejelentések alapján a tárca folyamatosan figyelemmel tudja kísérni az árumozgásokat, így garantálja a hazai feldolgozóipar és a lakosság ellátását, ami az intézkedés eredeti célja. Látható, hogy a jelenlegi árszintek mellett a növénytermesztők kivárnak az értékesítéssel, ezen az állapoton az új termés megjelenése és számos, a gabona világpiaci árát, a gabonakínálatot egyébként is alakító körülmény, így időjárási események, árfolyammozgások, valamint az ukrán helyzet alakíthat. Elmondható, hogy a magas árszintek és a kivárás egyre nagyobb mértékben sújtja főként az állattenyésztő ágazatainkat.

 – Mit tesz az Európai Unió ebben a helyzetben? Mennyire érzékeli a bajt, segíti a tagállamokat?

– A kialakult helyzetben mindennél jobban felértékelődött az élelmezésbiztonság kérdése. Az Európai Uniónak fontos szerepet kellene játszania a globális élelmiszer-ellátásban egyrészről a mezőgazdasági piacok és ellátási láncok biztonságos működésében, másrészről annak biztosításában, hogy mindenki hozzáférjen a megfelelő mennyiségű élelmiszerhez. Az Európai Bizottság részéről az agráriumot érintően nem látjuk azt, hogy változtatni kívánna a zöldmegállapodásban lefektetett ágazatpolitikai irányán és célkitűzésein. Átmeneti intézkedés született az idei évre az eddig kötelezően pihentetett területek termelésbe vonhatóságát illetően, ami kismértékben ugyan, de hozzájárul az élelmezésbiztonság növeléséhez. Emellett várhatóan lehetőség lesz a 2021-2022-es vidékfejlesztési források 5 százalékának erejéig likviditási támogatást nyújtani az inputár-emelkedés által leginkább sújtott mezőgazdasági ágazatoknak.

De ezen túlnyúló érdemi javaslat nem látott napvilágot. Mi úgy véljük, hogy fontos a fenntartható mezőgazdasági termelés és élelmiszerrendszer kialakítása, de a klíma- és környezetvédelmi célokat úgy kell elérni, hogy ne csökkenjen a mezőgazdaság versenyképessége és a termelés volumene.

Meg kell találni tehát a megfelelő egyensúlyt a célok és jelenlegi szükségletek között, hiszen a korábbi nemzetközi elemzések jelentős európai termeléscsökkenést vetítettek előre a zöldmegállapodásban foglalt célok maradéktalan érvényesítése esetén.

–  Minden negatív hatásban, kényszerhelyzetben ott rejtőzik a változás lehetősége. A magyar agrárium 20 millió embert képes ellátni. Az élelmiszeriparunk tud erősíteni, a globális láncok akadozására kikényszerítheti a helyi élelmiszerek előtérbe kerülését és a magyar mezőgazdaság további felzárkózását?

–  Az élelmiszeripar négyezer vállalkozást magába foglaló, több mint nyolcvanezer főt foglalkoztató ágazat, amely négyezermilliárd forintot meghaladó éves árbevételével meghatározó szereplője a nemzetgazdaságnak. A 2014–2020-as volt az első olyan ciklus, ahol a feldolgozóipar fejlesztése is célkeresztbe került, a cél az volt, hogy 300 milliárd forint támogatáshoz jusson az ágazat. Ez bőven teljesült, hiszen több mint 460 milliárd forintot ítéltek meg hazai és uniós forrásokból. A mostani, 2021–2027 közötti időszakra pedig ennél is magasabb, 750 milliárd forint kiírása a cél, csak a Vidékfejlesztési programból. Az élelmiszeriparban megvalósuló fejlesztések mellett a digitalizációt, a modernizációt, a hatékonyság növelését célozzák, valamint a fogyasztói tudatosság erősítését és a szemléletformálást is, többek mellett az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében.

Minden intézkedésünk alapvető célja az, hogy növeljük a magyar élelmiszerek arányát a kereskedelmi láncok kínálatában.

– Korábban nem látott összeg jut vidékfejlesztésre, a rendelkezésre álló forrás 4265 milliárd forint, háromszorosa az előző ciklus forrásainak. A programon belül meghatározó lesz az élelmiszeripar fejlesztéseinek támogatása – amelyre 2027-ig 750 milliárd forintot fordítanak. A technológiai fejlődés már-már elkerülhetetlen, ugyanakkor mindig ott a veszélye annak, hogy a holnapban gondolkodás helyett a mának élés jön ki győztesen. Milyen eszközeik vannak arra, hogy továbbra is a tényleges innovációra, fejlesztésre ösztönözzék az ágazati szereplőket?

–  Fontos területként tekintünk az innovatív, ezen belül is kiemelten a digitális, precíziós technológiák alkalmazásának ösztönzésére, a gazdaságok digitális átállásának támogatására. Célként határoztuk meg, hogy a digitális technológiákat, a precíziós eszközöket, a különféle döntéstámogató szoftvereket és szolgáltatásokat minél szélesebb körben alkalmazzák a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-előállítók. Ez természetesen a saját érdekük, hiszen a legmodernebb eszközök segítségével racionalizálhatják a felhasznált inputanyagok mennyiségét, csökkenthetik károsanyag-kibocsátásukat, ráadásul üzemi eredményeiket, versenyképességüket, jövedelmezőségüket is javíthatják. A mi felelősségünk abban van, hogy segítsük a gazdálkodókat ennek felismerésében, ezért célzott támogatásokat kínálunk számukra. A tavalyi évben meghirdetett, a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását célzó pályázati felhívásunk minden várakozást felülmúlt, az eredeti keretet kétszeresen túligényelték, és több mint 2500 gazdálkodó részesült támogatásban. Ugyancsak sikeresnek bizonyultak az élelmiszeripari üzemek korszerűsítését célzó támogatási konstrukciók, összesen több mint 700 pályázat nyert hozzávetőlegesen 180 milliárd forintot. Az Európai Bizottsággal jelenleg is egyeztetés alatt álló, a jövő támogatásait keretbe foglaló közös agrárpolitikai stratégiai tervünkben azonban még az eddigiekhez képest is kiemelt helyen jelenik meg a digitális, precíziós technológiák alkalmazásának és az élelmiszeripari üzemek fejlesztésének támogatása, vagyis a közeljövőben ismét számíthatnak ilyen jellegű, az innovációt, technológiai korszerűsítést előtérbe helyező pályázási lehetőségekre a termelők és a feldolgozók.

– A magyar agrár-felsőoktatás egyre célirányosabb, mekkora támaszt tud nyújtani az innovatív mezőgazdaság megteremtésében és folyamatos megújításában, illetve milyen szerepet kell mindenképpen betöltenie?

–  A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Európa egyik legnagyobb agrárkutatási és felsőoktatási intézménye, több tudományterületet magába foglaló képzési hely. Az intézmény a hazai agrárium szellemi, szakpolitikai és innovációs központja. Egy olyan tudásbázissal rendelkezik az egyetem, amelyre alapozva megtalálhatjuk a válaszokat a mezőgazdaság és élelmiszeripar 21. századi kihívásaira.

Az agráriumnak ma több fontos, a mindennapjainkat is meghatározó kérdésre is választ kell adnia, egyebek mellett a globális éghajlatváltozás következményeire, a hatékony élelmiszer-termelés feltételeinek megteremtésére, illetve a természeti erőforrások és a véges termőterületek fenntartható használatára.

Az egyetem küldetése, hogy a legmodernebb ismeretekkel ruházza fel az intézmény falai között tanuló diákokat, és olyan szakembereket képezzen és kutatásokat végezzen, amelyek révén a magyar agrárium hosszú távon is versenyképes és eredményes lesz.

 – Aki mostanában járt egy gazdaságban, jó eséllyel szupersportkocsi árvával felérő traktorral, digitalizált gépekkel és magas technológiával találkozik. A rossz sztereotípiák a gumicsizmás, lesajnált gazdákról a múlté, ami az agrárkormányzat munkáját is dicséri. Mennyire tudják megismertetni a pályaválasztás előtt állókkal, hogy gazdálkodni nemcsak szép, hanem ha valaki ügyes benne, akkor kifejezetten kifizetődő is?

– Az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy segítsem az agrárium presztízsének helyreállítását. A gazdák társadalmi megbecsültsége ma sokkal nagyobb, mint a koronavírus-járvány előtt volt. Elkötelezett vagyok amellett, hogy minél több fiatal megtalálja számításait az agráriumban. Bizakodásra ad okot, hogy folyamatosan nő az érdeklődés az agrárszakképzés iránt, amely teljes átalakításon és megújuláson ment át az elmúlt időszakban. A tavaly nyáron öt agrárszakképzési centrumot alakítottunk ki, amelyek 58 feladatellátási helyen 55 agrárszakképző iskolát foglalnak magukban. Az iskoláik kiszámítható életpályát kínálnak a diákoknak.

 – Az előző miniszteri ciklusának jelentős eredménye az osztatlan közös földtulajdon felszámolása, az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály megalkotása, a családi gazdaságok adózásáról, illetve a gazdaságátadásról szóló törvény. Mi várható a változásoktól, mekkora lökést adhat az agráriumnak?

– Az egyik legfontosabb agrárpolitikai célunk a kis- és közepes gazdaságokra épülő, családi alapon működő mezőgazdasági modell fejlesztése, az életképes gazdasági együttműködések létrehozásának ösztönzése, és mindezzel a vidéki térségek demográfiai folyamatainak kedvezőbb irányba fordítása.

A családi gazdaságokról és az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvények ezen célok megvalósításában egymásból következnek, egymással összekapcsolódnak.

Első lépésként a családi gazdaságokról szóló törvényben rendeztük és jelentősen egyszerűsítettük az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó szervezeti és adózási szabályokat: megszüntettük a fizikai őstermelői igazolványt, az őstermelői működéshez csak egyszer kell nyilvántartásba vetetni magát, és nem kell évente felkeresni a falugazdászt. A minimális éves (2022-ben legfeljebb 1 200 000 Ft) bevétellel rendelkező legkisebb mezőgazdasági őstermelők mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. A mezőgazdasági őstermelő az éves minimálbér tízszereséig, azaz 24 000 000 forintig választhatja az átalányadózást. Az őstermelők családi gazdaságában tevékenykedő mezőgazdasági őstermelő-átalányadózást legfeljebb a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig választhatják, de legfeljebb a minimálbér negyvenszereséig, azaz 96 000 000 forintig. A szakigazgatás rendszerében is egyértelműen és világosan jelennek meg a gazdálkodók. Második lépésként az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényben bevezettük új jogintézményként a gazdaságátadási szerződést, amelynek segítségével a gazdaságátadáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítésével arra ösztönözzük a gazdálkodókat, hogy még az életükben – akár többéves együttműködési folyamat során – rendezzék gazdaságaik átadását fiatalabb hozzátartozójuk számára. A felek egy szerződéssel rendezhetnek minden kérdést, mivel törvényben rögzítettük az általános jogutódlást és egyablakossá válik a hatósági engedélyek módosítása, illetve egyszerűsödik a vagyonelemek átadása. Ez egy új lehetőség.

– Talán az élelmiszerhiány elkerülésének nulladik pontja a fenntartható, stabil vízgazdálkodás megteremtése az egyre gyakoribb csapadékhiányos periódusok, illetve a csapadék időbeli eloszlásának egyenlőtlenségei miatt. Az öntözési infrastruktúra fejlesztésében, a vízmegtartási képesség megteremtésében melyek a tárca elsődleges céljai és azok mikorra tudnak megvalósulni?

– Hazánkban az öntözött területek aránya jelentősen elmarad mind a rendszerváltozás előtti szinttől, mind az európai átlagtól. Az Agrárközgazdasági Intézet legutolsó statisztikai jelentése szerint a vízjogi engedéllyel rendelkező öntözhető terület nagysága országosan 178 217 hektárt tesz ki, melyből ténylegesen 77 306 hektárt öntöznek a gazdák. A kormány ennek megoldására tűzte ki célul, hogy 2024-ig további 100–130 ezer hektár területet von be az öntözésbe. Fontos eredménynek tartom, hogy az öntözött területek nagysága a tavalyi évben már csaknem 25 százalékos növekedést mutatott, persze itt nem állhatunk meg. Ha meg tudjuk duplázni az öntözött területek nagyságát, azzal évente jelentősen növelhetjük a termelési értéket. Az Agrárminisztérium júniusig 115 öntözési közösséget ismert el, ezenkívül 17 kérelmet vizsgál és további 47 öntözési közösség megalakulási szándékról tud.

 Előrejelzésünk alapján az öntözhető területek nagysága Magyarországon 2024 végére több mint 300 ezer hektárra, 2030-ra pedig több mint 400 ezer hektárra emelkedik, melyből 2024-et tekintve 61 ezer hektár öntözése a megalakuló öntözési közösségek öntözésfejlesztési beruházásainak lesz köszönhető.

Hosszabb távlatot nézve az öntözési közösségek létrejötte, a közösségek öntözésfejlesztési projektjeinek megvalósítása, az állami beruházások végrehajtása és a Vidékfejlesztési program által biztosított forrásokból megvalósuló egyéb projektek együttesen járulnak hozzá az öntözhető és öntözött területek növekedéséhez. Fontos kiemelni, hogy az öntözésfejlesztési célok hatékony megvalósítása érdekében a Nemzeti Földügyi Központ kiemelt öntözésfejlesztési feladatai közé tartozik egy országos öntözési kataszter létrehozása.

agrotrend.hu / hirado.hu