Miért nem csírázik a vetőmag?

Először is tudnod kell, hogy ahányféle zöldség, annyiféle csírázási kedv. Az iskolai biológia órákról jól ismert bab könnyen csírázik, míg az apró magvú, ernyősvirágzatú petrezselyem, sárgarépa hetekig vár a keléssel – írja a szeretemamezogazdasagot.hu cikke. Zárójeles megjegyzés, hogy aki már többször befürdött a petrezselyem helybevetésével, próbáljon palántát nevelni! Általában beválik.

Az sem közömbös, hogy mikor vásároltad a vetőmagot. Sok zöldségvetőmag 2-3 évig is megtartja csírázóképességét, különösen igaz ez a heirloom tájfajtákra. Cikk ajánlat: Paradicsom tájfajták. De például a sóska, metélőhagyma magjait legjobb ha az első évben felhasználod! Évekig tárolt vetőmaggal csak a játék kedvéért kísérletezz!

Sok mag csírázását gyorsítja, ha egy éjszakára vízbe, még jobb, ha kamillateába áztatják, hogy megszívja magát vízzel. A kamilla tea, mint enyhe fertőtlenítő jön számításba. Beindulnak az anyagcsere folyamatok, így vetés után, a nedves talajban hamarabb indul meg a csírázás.

Fotó: pixabay.com

Fontos, hogy a mag nedves, laza szerkezetű talajba kerüljön. Az első időkben a talajszerkezet sokkal fontosabb, mint a talaj tápanyagtartalma, tápanyagot úgyis kap a növény a sziklevelekből. A lényeg, hogy a gyököcske könnyen tudjon fejlődni. Erre kimondottan jó a készen vásárolt palántaföld. Magad is gyárthatsz jó minőségű palántaföldet:

Azt se feledd, hogy sok zöldségmag sötétben csírázik, ezért gyakran a vetőtálcát le is fedik, hiszen ezzel a páratartalom nő, a talaj párolgása csökken, fényre pedig úgysincs szüksége a magnak. Ám vannak fényen csírázó magvak is. Ezek apró magvak, ilyen például a bazsalikom.

Ezzel el is értünk a vetés mélységének tárgyalásáig. Apró magvakat tilos mélyre ültetni, hiszen nem tudnak a gyenge növénykezdemények áttörni a talajrétegen. Általában elmondhatjuk, hogy az egészen apró, fényen csírázó magvakat nedves, asztallap simaságú földre kell vetni, rá kell szitálni kevés homokot, vízzel vagy kamillateával megpermetezni, és már készen is vagyunk. A nagyobb (1-2 gramm ezermagtömeg) magvakat maximum 2 cm mélyre vesd, míg nagyobbakat (100 g-ig) 2-3 cm-re, a 100 gramm felettieket 4-5 cm mélyre. Az ezermagtömeg ezer db. mag tömegét jelenti. A sárgarépa ezermagtömege 1,2-1,5, a paradicsomé 2,7-3,3, a paprikáé 5-7, a spenóté 8-10, az uborkáé 20-25, a sütőtöké 400-500.

A csírázás egyik alapvető feltétele a már sokszor megtárgyalt hőmérsékletigény. Már a kezdő kertész is tudja, hogy vannak melegigényes zöldségek, úgymint például a sokak által preferált chili paprika, amely legszívesebb 40 fokon (!) csírázik. De említhetnénk a dinnyét vagy a padlizsánt is.  A kevésbé hőigényes paradicsom már a hűvös verandán is kicsírázik, bár a 25 fok ideális számára. A hidegtűrőkről is már mindenki hallott, például a korai retek, akár fagypont fölött is elkezd csírázni, igaz, a csírázási optimuma 16-18 fok. Ugyanígy tesz a káposzta is. Cikk ajánlat: Segítség! Nyurgulnak a palánták!

Ajánljuk a talajmelegítő lapot csíráztatáshoz, amit a kertlap kertészeti Webáruházban tudsz megvenni.

A csírázás alapfeltétele a víz. Folyamatosan nedvesen kell tartani a földet, miközben arra is ügyelni kell, hogy ezzel együtt nehogy penész vagy egyéb gombák elszaporodjanak a talajban. Ezért naponta emeld le a lefedett vetőtálca fedelét. Ezt amúgy is megteszed, hiszen a talajnedvességet ellenőrizni kell. A gombák hűvös, nedves időben szaporodnak. Miután palántaneveléshez úgyis melegen kell tartanod csíráztató edényt, ez a veszély kevésbe fenyeget!

Sikeres csíráztatást!

agrotrend.hu / szeretemamezogazdasagot.hu