Hírek

Mi lesz a kidobott karácsonyfákkal?

Amikor karácsonyfát vásárolunk, ezer dolog eszünkbe jut: vajon mennyi ideig, milyen módszerrel gondozták a fenyőcsemetét, amíg fává sarjadt, hol növekedett, hogyan szállították a végpontjára? Ezekre az eladó vagy az internet segítségével választ találunk. Az már ritkábban jut eszünkbe, hogy karácsony után, amikor vízkereszt táján az utcán találja magát a lecsupaszított, tűlevél ruhájától megszabadított fánk, mi lesz a sorsa.

A szemeteskocsik összeszedik a karácsonyfából újra fenyővé vált torzókat, eddig tudjuk.

De aztán hová teszik őket?

A budapesti „akció” kapcsán a Fővárosi Közterület-fenntartóhoz fordultunk, mely az ünnepek után szervezetten gyűjti össze és szállítja el a fenyőfákat. Ez nem hétköznapi logisztikai feladat, HISZEN BECSLÉSEK SZERINT MINTEGY 500-600 EZER FENYő KERÜL KI ILYENKOR AZ UTCÁRA, ezt a mennyiséget kell kezelni, illetve megoldani a hasznosítást. Igen, hasznosításról beszélünk, a fák ugyanis nem a szemétdombon végzik: jó szolgálatot tesznek nekünk, a Főtávnak és az FKF-nek köszönhetően velük fűtünk, nem is kevés ideig.

fotó: pxhere.com

A „kihelyezési dömping” az FKF tapasztalatai szerint

JANUÁR 6-ÁT KÖVETőEN KEZDőDIK, ÉS EGY-MÁSFÉL HÓNAPON KERESZTÜL TART.

A budapesti lakosok több lehetőség közül is választhatnak: kitehetik a fáikat a kukák mellé az elszállítás napján, vagy a több mint 250 kijelölt gyűjtőhely egyikén helyezhetik el őket. Figyelni kell azonban arra, hogy ne akadályozzák sem a gyalogosokat, sem a parkolást az úttesten, sem a gépkocsik forgalmát.

A kijelölt gyűjtőpontokról ezután úgynevezett fenyőfajáratok szállítják el a karácsonyfákat.

A lakóingatlanoktól ezzel párhuzamosan, illetve ezt megelőzően vagy ezt követően a normál hulladékszállító járművek gyűjtik össze az örökzöldeket, illetve külön járművel gyűjtik össze a nagy méretű fákat, amelyek a sima „kukásautókban” nem férnének el.

Ez nagyon égő

A megboldogult karácsonyfákat a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe szállítják, ez Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve.

A FőVÁROSBAN KELETKEZő TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK 60 SZÁZALÉKÁT ITT ÉGETIK EL. A RÁKOSPALOTAI ÜZEMBEN ÉVENTE 420 EZER TONNA SZEMETET LEHET FELDOLGOZNI.

A hulladékhasznosítóban először megmérik a beérkező szemét súlyát, felaprítják a beérkező fenyőket, majd a bunkertérbe szállítják, ahol a települési szilárd hulladékkal 10 tonnás, úgynevezett polipmarkolós híddaru keveri össze őket. Ezt követően a markoló a kazánok hulladékadagoló tölcsérébe adagolja az egyveleget, ami lecsúszva az adagolóasztalra kerül, innen mindent a hidraulikus működtetésű adagolódugattyú nyom be a tűztérbe. A tűztérben időnként a 850 Celsius-fokos hőmérsékletet is eléri a levegő hőfoka.

A szennyező anyagok az eljárás során megsemmisülnek, a szennyvizet összegyűjtik és elzárják. A keletkező, több mint 400 Celsius-fokos gőz a füstgáztisztítóba kerül, ahonnan már távfűtésre alkalmas gőz kerül ki. A maradék mennyiségből egy turbinán keresztül állítanak elő villamos energiát.

ENNEK A GőZNEK A SEGÍTSÉGÉVEL FűTÜNK A BUDAPESTI LAKÁSOKBAN, A VILLAMOS ENERGIÁT PEDIG VILÁGÍTÁSRA ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK MűKÖDTETÉSÉRE HASZNÁLJUK.

A karácsonyfák energetikai hasznosítása tehát környezetbarát megoldás, mert úgynevezett kapcsolt energiatermelés keretében történik a villamos energia és a távhő előállítása. A létesítményben termelt

hőenergia mintegy 76 ezer budapesti lakásba jut el távhő és meleg víz formájában;
a villamos energia pedig mintegy 50 ezer átlagos budapesti háztartás éves áramigényét biztosítja.

agrotrend.hu / index.hu