Magyarországon személyenként 10-11 kilogramm édességet fogyasztunk évente

A magyar édességpiac forgalma idén várhatóan 230 milliárd forint körül fog alakulni, mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a fogyasztói és szállítói trendeket ismertető előadásában, írja az Origo.

A torta felét a csokoládé, valamint a keksz-piskóta termékcsoport adja (26, illetve 24 százalékos részesedéssel), a harmadik legnagyobb (17 százalékos) szegmens a jégkrémé. A piac további bő harmadán pedig sorrendben a praliné, a cukorka és a csipsz osztozik 12-10 százalékos részesedéssel.

MAGYARORSZÁGON ÉVENTE ÉS FEJENKÉNT ÁTLAGBAN 10-11 KILOGRAMM ÉDESSÉGET FOGYASZTUNK, ÉS EBBEN A KOSÁRBAN A CSOKOLÁDÉ MINTEGY 3 KILOGRAMMOT NYOM.

A lakosság harmada (33 százaléka) naponta, közel fele (45 százaléka) hetente fogyaszt édességet. Csupán a megkérdezettek 6 százaléka mondja, hogy nem eszik édességet. Ugyanakkor a válaszadók mindössze negyede (24 százalék) vásárol tudatosan, 28 százalékuk bevallottan impulzusainak enged, amikor édességre költ. A fogyasztók fele (49 százaléka) ezzel együtt a minőséget keresi, és csupán 14 százalékuk ismeri be, hogy az alacsonyabb ár alapján dönt, több mint harmaduk (37 százalékuk) pedig váltogatja ezeket a szempontokat. A vásárlók kereken háromnegyede a cukorral édesített, több mint fele (54 százaléka) a nem mentes termékeket keresi. A megkérdezettek negyede választ cukormentes, illetve édesítőszeres, 16 és 10 százaléka pedig laktóz- vagy gluténmentes termékeket.

Nem mondható, hogy válogatósak lennénk, ami az összetevőket illeti. A válaszadók csupán egy harmada (34 százaléka) mondta, hogy a természetes alapanyagokból készült termékeket részesíti előnyben, kétharmaduknak ez nem fontos. Túlnyomó többségük (80 százalékuk) döntését a termék fenntarthatóságáról tájékoztató tanúsítványok megléte vagy hiánya sem befolyásolja, mivel a vásárlók sok esetben ezek tartalmát sem ismerik.

Fotó: Hunbisco

Szőke csokoládé és édességnyomtatás

Miért kedveljük ennyire az édességet? Erre a kérdésre a táplálkozástudomány szemszögéből adott evolúciós magyarázatot előadásában Antal Emese, a TÉT Platform Egyesület dietetikus-szociológus szakmai vezetője.

AZ ÉDES ÍZZEL UGYANIS MÁR SZÜLETÉSÜNKTőL FOGVA A JÓL HASZNOSÍTHATÓ, SZÉNHIDRÁTTARTALMÚ ENERGIAFORRÁST AZONOSÍTJUK, AMELYET BIZTONSÁGGAL FOGYASZTHATUNK, ÍGY NEM VÉLETLEN, HOGY VÉGIGKÍSÉRI AZ ÉLETÜNKET.

Az édesség innováció három fő trendjét az egészséges – funkcionális, mentes és energiacsökkentett – termékek térnyerése, a különleges ízek, például a szőke, azaz karamellizált fehércsokoládé megjelenése, valamint az olyan gyártási csúcstechnológiák alkalmazása mutatja, mint a 3D nyomtatás.

A tudatosan táplálkozókra gondolva a gyártók a termékek újszerű kiszerelésével is kísérleteznek. A hazai piacon pár éve jelentek meg a harapásnyi méretű (bite size) édességek, és a felmérés során begyűjtött válaszok alapján a fogyasztók ötöde (21 százaléka) már ezeket is keresi az üzletekben. Vásároljon a lakosság kicsi vagy nagy csomagolásban, a magyar édességgyártók idén ismét is stabil húsvéti keresletre számítanak, akárcsak tavaly, amikor

A 2020-AS, JÁRVÁNY MIATTI MEGTORPANÁST KÖVETőEN ÚJRA MAGÁRA TALÁLAT AZ ÉDESSÉGPIAC

– mondta Sánta Sándor. A fogyasztás mennyisége 900 tonna körül alakulhat, értékben pedig 10 százalékos forgalombővülést jeleznek előre a kereskedők a tavaly tavaszi, ünnepi időszakhoz képest.

Az előrejelzés és a tervezés azonban már régen volt ennyire nehéz, áll a Magyar Édességgyártók Szövetségének közleményében.

BÁR A VILÁGJÁRVÁNY VISSZAHÚZÓDOTT, AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ HATÁSAI, AZ ELLÁTÁSI LÁNCOKBAN JELENTKEZő FENNAKADÁSOKKAL, A KERESKEDELMI KORLÁTOZÁSOKKAL, AZ ELSZABADULT ÁRAKKAL ÉS INFLÁCIÓVAL, AZ INGADOZÓ ÁRFOLYAMOKKAL EGYÜTT KOMOLY KIHÍVÁSOKKAL SZEMBESÍTIK AZ IPARÁG SZEREPLőIT, AKIK A TERMELÉSBEN MÁR A KARÁCSONYRA KÉSZÜLNEK, hogy novembertől elegendő csokimikulás és szaloncukor kerüljön az üzletek polcaira, és a weben árusítók raktáraiba.

agrotrend.hu / Origo