Ma megkezdődik a farsangi időszak

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus születésének és keresztségének, valamint a kánai menyegzőnek az ünnepeként. Később az ünnep elsődleges témája a keleti egyházban Jézus keresztsége, nyugaton a háromkirályok látogatása lett – írja a veol.hu.

fotó: wikipedia

Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. A hagyomány szerint hárman voltak: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint Jézust a Jordán folyóban megkeresztelte Keresztelő Szent János, ekkor a Szentlélek galamb képében alászállt rá. Jézus ettől kezdve tanított.

Az ünnep harmadik evangéliumi története Jézus első csodatétele. Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére borrá változtatta a vizet, és ezzel kinyilvánította isteni erejét.

A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szentelnek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak.

agrotrend.hu / veol.hu