Kevesebben jelentkeztek az agrár-felsőoktatásba

Négy százalékkal kevesebben jelentkeztek idén valamilyen agrárszakra a felsőoktatásban a tavalyi évhez képest. A visszaesés nem jó jel, hiszen az agráriumnak égető szüksége lenne olyan szakemberekre, akik versenyképes tudással jönnek ki az egyetemekről. Vajon mi lehet az oka annak, hogy továbbra sem sikerül az agrár-felsőoktatás népszerűségét növelni?

Szakértők szerint az egyik probléma az, hogy a Kormány csak 2012 óta háromszor szervezte át az agrároktatást, ami a végzős középiskolásokban bizonytalanságot kelthet.

2017-től alapképzésből kikerült a Növénytemesztő mérnök BsC, az Állattenyésztő mérnök BSc és a Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc szak. Az idén hosszú évek után először meghirdethető osztatlan agrármérnökképzés bevezetésével párhuzamosan pedig kikerült a struktúrából az Agrármérnök mester (MSc) szak.

Így, aki pl. jelenleg agrár BSc szakra jár és abban a reményben kezdte tanulmányait, hogy mesterképzés keretében Agármérnök lesz, nem lesz rá lehetősége.

Az ötéves osztatlan agrármérnök szak első jelentkezési adatain látszik, hogy a hozzá fűzött nagy remények az első jelentkezési adatok alapján nem igazolódtak be. Ennek oka lehet, hogy új „termékként” még nincs igazán bevezetve. Valószínűbb azonban, hogy sokkal inkább azért, mert a felvételi követelmények előírják az emelt szintű érettségi vizsgát biológia vagy kémia tárgyakból, ami a szakközépiskolák hallgatói esetében szinte reménytelenné teszi a jelentkezést erre a szakra – itt ugyanis nem jellemző ezekből a tantárgyakból az érettségi vizsga.

Nem volt jó „üzenete” szakértők szerint annak sem, hogy a télen, illetve a jelentkezési lapok beadásának időszakában, egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg az agráregyetemek összevonásáról, egyes intézmények megszüntetéséről.

fotó:Pixabay

Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a jelentkezések visszaesésében nyilván szerepe lehet a demográfiai okoknak is, a legtöbb felsőoktatási intézményben megfigyelhető a hallgatói létszám csökkenése, amit csak tetéz, hogy egyre többen választanak külföldi egyetemi tanulmányokat. Ezek mellett azt is kétségtelen tény, hogy nemzetközi viszonylatban is csökken az agrárképzés iránti kereslet.

Az agráregyetemek összeolvasztásának híre komoly felháborodást váltott ki az érintett egyetemek körében is. Érthetetlen volt például Európa első agrár-felsőoktatási képzőhelyének, a 220 éves, keszthelyi Georgikonnak a „beáldozása”. Az intézmény a Pannon Egyetem karaként működik, önfinanszírozó, extra támogatásra sosem szorult. Egy forint normatív támogatásra 3 forint pályázati forrást tudnak felmutatni, a Georgikon projektállománya pedig 6 milliárd forinthoz közelít.

Információink szerint, az alapító Festetics család leszármazottja, Festetics Antal is rosszallását fejezte ki Lázár János kancelláriaminiszternél, aki ígéretet tett arra, hogy egy majdani, lehetséges átszervezés a Georgikont nem érinti majd.

Az összevonások hírének ellenében is kedvezően alakult a Keszthelyre jelentkezők száma: az összes agrár-felsőoktatásba jelentkezők közül a 4. helyen állnak 2017-ben, az első helyet megjelölők közül pedig a 3. helyen végeztek. A számok azt mutatják, erős az elköteleződés a Georgikon iránt.

Hogy valami nincs rendben az agrár-felsőoktatással, azt nem csak a kormányzati szereplők érzik, hanem az ágazat versenyszférából érkező képviselői is. Ennek tisztázására februárban második alkalommal szervezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az érintett minisztériumok és a főbb piaci szereplők részvételével az agrár-felsőoktatási kerekasztal-megbeszélést.

A NAK kezdeményezését az indokolta, hogy a tapasztalatok szerint a munkaerőpiaci- és szakember-utánpótlás veszélyben van, ez pedig az agrárágazat versenyképességének alacsony szintjét eredményezi. A találkozón Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára aláhúzta: közös és vitathatatlan érdek, hogy az egyetemek és a piac közötti most látható űrt próbálják meg a felek betölteni. A szakember szerint az agráriumban a kutatásfejlesztésre fordított összeg nagyon csekély, így láthatóan van tennivalója az államnak és az egyetemeknek egyaránt. Palkovics László hangsúlyozta, fontos feladat az agrárszakma presztízsének visszaállítása.

A Master Good csoport, a Glencore, a Vitafort, a Bonafarm csoport, a Gallicoop, az Axiál csoport, a Mirelite Mirsa, a Bio-Fungi, a Fino-Food, a KITE, a Hungaroseed, a Légli Szőlőbirtok és Borászat, a Szatmári Konzervgyár, a Búzakalász 66 Felcsút Kft., az Első Pesti Malom, valamint a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. részvételével zajlott megbeszélésen a résztvevők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a hazai agrároktatásnak a piaci igényeknek megfelelően kell működnie a kereslet és a kínálat hatékony összeegyeztetésével.

A piaci résztvevők képviselői részéről elhangzott egy minden ágazatban létrehozandó tudásközpont iránti igény, ahol világszínvonalú infrastruktúra áll a rendelkezésre.

A felsőoktatási intézmények felé egyértelmű elvárás, hogy világszintű, specializálódott, költséghatékonyan létrehozott tudást adjanak a munkaerőpiac majdani szereplői kezébe.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a versenyképes tudás átadásához a világpiaci trendeket és a különböző iparágakat első kézből ismerő oktatókra van szükség.

A Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Pallasz Athéné Egyetem, a Pannon Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem képviselői ezen a megbeszélésen is kifejtették, hogy a folyamatos átalakítás, átszervezés, illetve átrendeződés nem tett jót az agráregyetemeknek. A felsőoktatási intézmények vezetői is sürgettek egyfajta konszenzust, hiszen világos jelzés kell a munkaerőpiactól, hogy a gazdaságnak milyen típusú szakemberekre van szüksége ahhoz, hogy 15 év múlva a világ élvonalába tartozhassunk.

agrotrend.hu / scs