Hírek

Így teljesített a magyar mezőgazdaság a múlt évben

A hazai mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban elérte a 2973 milliárd forintot; a növénytermesztés 58, az állattenyésztés 34 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi volumene 3,3, utóbbié 1,3 százalékkal mérséklődött 2019-hez képest – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hozzáfűzték: a bruttó hozzáadott érték előző évi áron 6,6 százalékkal csökkent, folyó áron 9,9 százalékkal nagyobb az előző évinél. Előzetes adatok szerint a teljes mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág 3,5 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP).

A növénytermesztésé 3,3, az állattenyésztés volumene 1,3 százalékkal mérséklődött

Tavaly a növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a tavaszi aszály, a kalászosok betakarítását nehezítő csapadékos nyári hónapok és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, ami alól csak néhány növényfaj – árpa, kukorica, paradicsom – jelent kivételt.

A gabonafélék mennyisége 2020-ban 2,1 százalékkal lett kevesebb az előző évi magas bázishoz képest. A legfontosabb gabonanövények közül a búza termesztése 7,0 százalékkal csökkent, a kukoricáé 1,3 százalékkal nőtt. Az árpa termésmennyisége 3,6 kszázalékal bővült.

Az ipari növények volumene 3,8, a növénycsoport nagy részét kitevő repce terméseredménye 5,8, a napraforgóé 2,3 százalékkal visszaesett, a kisebb részarányú fehérjenövényekből és szójából is kevesebbet takarítottak be az egy évvel korábbinál. A cukorrépa termesztésének csökkenése folytatódott (7,7 százalék).

A kertészeti termékek termésmennyisége 0,6 százalékkal mérséklődött. A takarmánynövények volumene közel azonos volt az előző évivel. A gyümölcsfélék volumene a tavaszi fagyok okozta jelentős virág- és rügykár miatt 18 százalékkal csökkent, a fontosabb gyümölcsfajok mindegyikét érintette a veszteség, az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 25 százalékkal visszaesett. A szőlő mennyisége is csökkent, 8,0 százalékkal, ennek ellenére a szakemberek kiváló évjárattal számolnak.

Az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene 2020-ban elmaradt az egy évvel korábbitól. Az állattenyésztés kibocsátását az új koronavírus okozta járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek – például: az afrikai sertéspestis, vagy a madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták.

Az élő állatok volumene 2,4 százalékkal kisebb lett, ezen belül a szarvasmarháé 1,0 százalékkal nőtt, a sertésé 1,0 és a baromfié 5,0 százalékkal csökkent, a többi állatfajé nem változott.

Az állati termékek mennyisége összességében 1,3 százalékkal emelkedett. A tejtermelés a mezőgazdaság egyik meghatározó területe, a tejkvóta 2015-ös kivezetése óta lassú növekedési pályára állt. A 2020-ban felvásárolt tejmennyiség 1,575 milliárd liter volt, 2,7 százalékkal több az előző évinél.

Növekedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása, de mérséklődött a termelékenység

A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együttes) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke – amit a mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítása, valamint az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé – 2020-ban 2973 milliárd forint volt. Ebből 1733 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1026 milliárd forinttal pedig az állattenyésztés részesedett. Az alaptevékenységek aránya (58 és 34 százalék) az elmúlt tíz év alatt 1–2 százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.

2020-ban a teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 7,2 százalékkal magasabb, volumene 2,2 százalékkal alacsonyabb volt a 2019-esnél. Értéke így összességében 4,8 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A növénytermesztési termékek árszínvonala 10,3, az állatok és állati termékeké pedig 3,2 százalékkal emelkedett.

A folyó termelő-felhasználás volumene és árindexe is növekedett, értéke összességében 1,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaesését mutatta, ami mérsékelte a hozzáadott érték növekedését. A bruttó hozzáadott érték (1281 milliárd forint) előző évi áron 6,6 százalékkal csökkent, folyó áron 9,9 százalékkal nőtt. Előbbi 4,4 százalékponttal alacsonyabb, utóbbi 5,1 százalékponttal magasabb volt a teljes kibocsátásénál.

A termelési tényezők jövedelme 11, a vállalkozói jövedelem 17 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 5,9 százalékkal csökkent. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme (A mutató) 12 százalékkal emelkedett.

A gyümölcsfélék, az állatok, a gabonafélék és az ipari növények volumencsökkenését csupán részben tudta ellensúlyozni a mezőgazdasági szolgáltatások, az állati termékek termelése, illetve a burgonyatermesztés növekvő teljesítménye.

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása csökkent, és a trend alatt alakult

Az Európai Unió első előzetes becslési adatai szerint 2020-ban folyó alapáron 411 milliárd euró volt, 1,6 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban.

A növénytermesztés 1,7 százalékkal szűkült. A főbb termékcsoportok közül a gyümölcsfélék kibocsátása 9,0, a kertészeti termékeké 0,4 százalékkal nőtt, a többié csökkent. A legnagyobb mértékű visszaesést az olívaolaj termelése és a burgonya termesztése szenvedte el.

Az állattenyésztés 1,3 százalékkal maradt el az előző évitől. Az élő állatok közül egyedül a juh és kecske kibocsátása nőtt, 3,8 százalékkal, a többi állatfajé és az állati termékeké csökkent.

A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme (A mutató) 2020-ban 4,0 százalékkal mérséklődött, a termelési tényezők jövedelmének 5,2 és a munkaerő-ráfordítás 2,9 százalékos csökkenése következtében.

(Magyarország a 12 százalékos növekedésével a legjobban teljesítő országok közé került. A mutató értéke Litvániában és Spanyolországban nőtt a legnagyobb mértékben. A legnagyobb arányú csökkenés Romániában és Németországban következett be.)

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 0,7 százalékkal elmaradt az elmúlt 9 év trendjétől.

A tagországok közül Írországban és Magyarországon volt az előző évhez viszonyítva a legnagyobb növekedés, és a trend fölött teljesítettek.

Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában csökkent legnagyobb mértékben a kibocsátás, a trendhez viszonyított érték előbbi esetben 9,7, utóbbi esetben 4,9 százalékkal kisebb volt.

Az EU teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország 1,9 és 2,2 százalék között részesedett az elmúlt 10 évben. Az állattenyésztés a legkisebb, a növénytermesztés a legnagyobb mértékben járult hozzá az unió kibocsátásához, viszont a folyó termelő-felhasználás aránya (2,1 és 2,2 százalék) az időszak során alig változott.