Idén komoly harc lehet az akácmézért

Az április eleji fagyok országszerte 70-80 százalékban elintézték az épp pattanó akácrügyeket, ezért a méhészek csak imádkozhatnak. Egyrészt azért, hogy a május végi akácvirágzáskor a méhek számára tökéletes körülmények legyenek – azaz kellően meleg, napos, és az akác is adjon nektárt, mert akkor talán valamennyire értékelhető mézmennyiséget tudnak pergetni úgy, hogy nem fosztják ki a kaptárakat, és a méheknek is marad elegendő táplálék – írja az Index. Másrészt azért, hogy épp az idei legyen a tízből az az egy év, amelyben az akác másodvirágzása is ad nektárt, mert egyébként a méhek szempontjából akkor már hiába virágzik.

Az áprilisi fagy mindenesetre gondoskodott arról, hogy

SOROZATBAN AZ IDEI A HARMADIK OLYAN ÉV, AMIKOR ÉRDEMI AKÁCMÉZMENNYISÉGRE NEM SZÁMÍTHATNAK A MÉHÉSZEK. 

Az ágazat problémái eleve ott kezdődtek 2021-ben, hogy a betelelt méhállományok jelentős része, mintegy 230-250 ezer család elpusztult, számos legyengült családot pedig a méhészek számoltak fel.  Ez azt jelenti, hogy 1,2 millió méhcsalád helyett eleve 800 ezerrel kezdődött a tavasz az ágazatban – mondta az Indexnek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Elmondása szerint Magyarországon az elmúlt 10 évben stabilan 1,2 millió körül alakult a méhcsaládok száma éves átlagban, amint az a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal szakemberei által évente elvégzett méhegészségügyi vizsgálatok során összeírt adatokból kiderül. 

Fotó: wikimedia

2020 végén 1 163 242 méhcsaládról volt tudomása az egyesületnek és az agrártárcának, amely ez alapján folyósítja a nemzeti méhészeti programon keresztül járó támogatásokat. A méhállomány az OMME adatai szerint 2017-ben volt a csúcson 1 253 364 családdal, azóta csökken, 2019-ben 1 206 478 volt. A KSH félévente publikált állatállomány-felmérésében módszertani eltérés miatt az OMME nyilvántartásában szereplőnél kisebb állomány szerepel, a legutolsó, 2019. decemberi publikus adat 848,6 ezer családról szólt. Az elnök szerint minimálisan esett az utóbbi években a méhészetek száma, tavaly 20 754-et tartottak nyilván az országban. 

Szavai szerint már Európa-szerte évek óta folyamatosan tapasztalható az a tendencia, hogy tél végére a méhcsaládok 15-30 százaléka elpusztul, noha korábban ez például Magyarországon stabilan öt százalék körül alakult. A téli méhpusztulás okai sokrétűek: megesik, hogy a családok gyenge immunrendszerrel telelnek be az őket év közben ért vegyszerhatások miatt, de továbbra is küzdenek a méhészek a varroa atka okozta fertőzéssel, és előfordul az is, hogy a gazda szaktudáshiánya vezet a jószágok halálához. 

Mindezt tetézte, hogy idén annyira hideg volt a március, hogy főleg az északi megyékben egész hónapban csak pár órát repültek a méhek, holott az egészséges fejlődésükhöz legkevesebb 2-3 naponta el kellene hagyniuk a kaptárat vízért, virágporért és friss nektárért. Más kérdés, hogy utóbbiért hiába is indultak volna, mivel a hideg miatt sok növény sem adott nektárt. Épp emiatt a méhcsaládok tavaszi fejlődése is elmarad a normál tavaszokon megszokottól. 

A gyümölcsfák virágzása mellett az első komolyabb táplálékforrás a repcevirágzás a méhek számára, azonban az idén is aszállyal kezdődött a tavasz a repceföldeken, a hideg miatt pedig kései és elhúzódó a virágzás is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által rendszeresen közreadott agrometeorológiai jelentések tanúsága szerint 2021-ben mintegy két héttel elmarad a kultúrnövényeink fejlettsége egy átlagos évben megszokotthoz képest. A repcét ráadásul helyenként a fagy is károsította, igaz, jó regenerálódóképessége miatt még adhat jó termést.

Fotó: wikimedia

Az OMME elnöke szerint eddig lényegében a múlt hét csütörtök és péntek volt az a két nap, ami az idei szezonban a rovarok számára is hasznos gyűjtéssel telt a repceföldeken.  Ez csak arra elég, hogy a méhek nem halnak éhen, legalábbis pótolni tudják a március–áprilisban felélt tartalékokat, de érdemi méztermést nem ad” – mondta Bross Péter. Az elnök szerint minimális repcemézpergetésre számíthatnak a méhészek. 

Komoly változások várhatók az akácméz piacán

Az akácszezon várható termeléscsökkenése pedig előreláthatólag újabb turbulenciát okoz majd a piacon. Az elmúlt évek hozamcsökkenése miatt ugyanis mind a termelői, mind a belföldi kiskereskedelmet ellátó mézkiszerelői, mind pedig a mézexportáló nagykereskedői raktárak kiürültek.

Amennyiben Európa többi részén sem kedvez a tavasz az akácméztermelésnek, akkor előfordulhat, hogy a hazainál lényegesen erősebb nyugat-európai vásárlóerő generálta kereslet annyira megemeli az exportárakat, hogy termelők inkább a nagykereskedőknek értékesítenek a kispiacos személyes árusítás vagy a belföldi kiskereskedelem helyett. Ha az egyéni értékesítés járulékos költségeit és munkaterhét is figyelembe veszik a termelők, akkor sokak számára vonzóak lehetnek az exportárak. 

EZ AKÁR AZZAL IS JÁRHAT, HOGY 2021 MÁSODIK FELÉBEN ÉS A JÖVő ÉV ELEJÉN MÁR NEM LESZ BELFÖLDÖN ÉRDEMI AKÁCMÉZMENNYISÉG. 

A fogyasztói árak minden bizonnyal emelkedni fognak. Így várhatóan kilogrammonként 3 ezer forint alatt nem nagyon lehet majd akácmézet kapni a piacokon – a kiskereskedelmi egységekben pedig már így is magasabbak voltak az árak az áfa és a kereskedő árrése miatt.

Az pedig kérdéses, hogy mindezt mennyire tolerálja majd a meglehetősen árérzékeny magyar vásárló. Tapasztaltuk, hogy az akác áremelkedésével párhuzamosan a kiskereskedelemben folyamatosan nőtt a vegyes virágméz iránti fogyasztói kereslet – tette hozzá Bross Péter. Egyes üzletekben ez az arány már 10-90 százalékot is elérheti, vagyis egyértelműen az olcsóbb mézek felé fordultak a vásárlók. 

agrotrend.hu / Index