Hírek

Gépbeszerzési pályázat: 10 év börtön lehet a vége

Egy erdész és a társa céghálós módszerrel nagyjából 180 millió forinttal több pénz után vettek fel uniós támogatást, mint amennyi után ténylegesen felvehettek volna, ezért a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bûnügyben a Fõvárosi Fõügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bûntette miatt emelt vádat két cégvezetõvel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt – közölte a fõvárosi fõügyész. Ibolya Tibor közleményében azt írta: az ügy elsõrendû vádlottja erdész volt, a másodrendû vádlott az õ segítségével és tanácsai alapján alapította és mûködtette az ügyben szereplõ, erdészeti tevékenységet végzõ céget.

A vádirat szerint ennek keretében az elsõrendû vádlott segített társának a kft. tevékenységének beindításában és az ehhez szükséges géppark kialakításában, amelyet túlnyomórészt uniós alapból származó, vissza nem térítendõ támogatásból kívántak beszerezni. A vádlottak a vád szerint abban állapodtak meg, hogy a ténylegesen járó összegnél magasabb összegû támogatást igényelnek jogosulatlanul. Ennek érdekében – a szintén érdekeltségükbe tartozó cégek közbeiktatásával – létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelyben a továbbszámlázás során a beszerzett gépek valós árát – amelyhez a támogatás összege igazodott – mesterségesen megnövelték. A gépek mesterségesen megnövelt beszerzési ára alapján pedig jogosulatlanul magasabb összegû vissza nem térítendõ támogatáshoz jutottak.

Az ügyészség szerint a kft. más cégek közbeiktatása nélkül is beszerezhette volna a gépeket a forgalmazóktól.

A vádlottak a vád szerinti konstrukcióban 2009 júliusa és 2010 márciusa között 28 gépet vásároltak, amelyek valós értéke összesen mintegy 200 millió forint volt, azonban a továbbszámlázás révén, a valótlan tartalmú számlák alapján ténylegesen több mint 350 millió forint után igényelték a támogatást. Az ügyészség szerint a vádlottak csaknem 180 millió forint összegû támogatáshoz jutottak jogosulatlanul, így csaknem 140 millió forint vagyoni hátrányt okozva az uniós, 40 millió forintot pedig a magyar költségvetésnek.

A Fõvárosi Fõügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bûntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amelyet a másodrendû vádlott tettesként, elsõrendû vádlott társa pedig bûnsegédként követett el. A vád tárgyává tett bûncselekmények büntetési tétele két évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal még tavaly májusban közölte, hogy uniós és állami támogatással élt vissza egy Veszprém megyei gazdasági társaság. A NAV akkori tájékoztatása szerint a Balaton északi partján mûködõ gazdasági társaság erdészeti géppark fejlesztésére pályázott állami és uniós támogatásra, utófinanszírozás keretében. Így a vállalkozás saját forrásból valósította meg a beruházást, majd a benyújtott dokumentumok alapján 178 millió forintos támogatáshoz jutott. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) késõbbi ellenõrzése során azonban kiderült, hogy az erdészeti gépek beszerzését a kft. vezetõje valótlan, és irreálisan magas összegû számlákkal igazolta.

A gyanú szerint miután normál piaci áron beszerezte a gépeket, papíron eladta szintén a saját érdekkörébe tartozó ciprusi és magyar cégeknek. Õk aztán már száz százalékkal növelt áron adták tovább azokat a támogatott vállalkozásnak, amely így a pályázatban kiírt legmagasabb összeget tudta igénybe venni.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés