Hírek
Fokozódó piaci elvárások – óvatosak a magyar gazdák
Szélsőséges időjárás, gyorsan változó fogyasztói szokások és gazdasági környezet, többször megújuló és kiterjesztett ársapkák, valamint a 2023-tól életbe lépő közös agrárpolitika zöldítési feltételei – ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie a mezőgazdaságnak.
A hatékony termelés érdekében az egyetlen megoldás a digitális és innovációs fejlesztések alkalmazása, amiben egyelőre inkább óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – derül ki a K&H agrárkutatásából. Ebből azt is megtudhatjuk, hogy elsősorban korszerű gépekbe és szoftverekbe fektettek be a hazai termelők, írja a Store Insider.
Az ágazat átlagosan az árbevétel 17%-át forgatta vissza ilyen jellegű fejlesztésekbe 2020 óta, aminek következtében az automatizáció, az okoseszközök vagy a járművekbe épített érzékelők alkalmazása a mindennapok részévé vált. Az agrárcégek már elindultak a zöldítés útján is, több mint felük hajtott végre kedvező környezeti hatással járó újítást.
Egyre fokozódó piaci és fogyasztói elvárásoknak kell megfelelnie a hazai agráriumnak. „A klímaváltozás hatására egyre inkább szélsőségessé váló időjárás, a fogyasztói szokások és a gazdasági környezet gyors változása komoly kihívások elé állítja a hazai mezőgazdaságot. Mindehhez még hozzájön az Európai Unió 2023-ban életbe lépő közös agrárpolitikájának (KAP) zöldítési elvárásai.
Fotó: Stockphoto
Úgy kell tehát egyre hatékonyabban termelni, hogy rugalmas, gyorsan reagáló, versenyképes, költséghatékony és még zöldebb is legyen az ágazat. Mindezek megvalósítása innovációs és digitális fejlesztések nélkül szinte lehetetlen” – mondta el Tresó István, a K&H Agrár fejlesztési főosztály vezetője. A K&H agrárcégek körében végzett kutatása rávilágít, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem és már elindultak a zöldítés útján. Az agrár cégek 60 százaléka ugyanis olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt 2 évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41%-a tervez ilyen jellegű újításokat, összehasonlítva a teljes vállalati szektorral, ahol egyelőre kevesebb ilyen jellegű fejlesztés történt (38%), de a jövőbeni terveik között hasonló arányban szerepel (41%).
Óvatosak a magyar gazdák
A hatékony termelés egyik eszköze a precíziós gazdálkodás, a K&H agrár kutatása szerint azonban egyelőre a cégek kis része helyezi előtérbe a technológiai újításokat. Mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és 10-ből 7 cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mintsem az újdonságra nyitott szemléletnek.
Nem idegenkednek az okoseszközök használatától
Habár a digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél lényegi stratégiai kérdés (7%), egy jelentős részük foglalkozik vele, sok más fontosabb feladattal együtt (37%). „Az elérhető technológiák integrálása a vállalat mindennapi tevékenységébe alapjaiban változtatja és könnyíti meg a napi működést. Ennek az agráriumban különösen nagy jelentősége van. A kutatás szerint nyitottak a gazdák az ilyen megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül. Ilyen például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzése, a járművekbe beépített érzékelők és mérők, amelyek a jövőbeni tervezést segítik, illetve okosmérőket is használnak a vállalat energiafelhasználásának optimalizálására” – mondta el a szakértő.
Nem zárkóznak el az innovációtól
Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésekre. „Az agrárcégek fele a bevétel több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt 2 évben. Ez a kereskedelem, ipar és szolgáltató szektorhoz (10%, 11% és 12%), valamint a vállalati szektorhoz (11%) képest is messze a legmagasabb arány. Ennek eredményeként közel felük (48%) vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást, illetve új vagy jelentősen továbbfejlesztett gyártási eljárást (44%) az elmúlt két évben.
Ha az innovációs tevékenységet nézzük, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gép vagy berendezés vásárlása történt (53%), és szinte megegyező arányban költöttek szoftvervásárlásra (33%), automatizációra (29%), illetve házon belüli K+F tevékenységre (26%)” – részletezte a mezőgazdaság elmúlt 2 évének innovációs tevékenységét a szakértő. „Az innovációs fejlesztéseket nagymértékben befolyásolja a támogatási rendszer. Kedvező jövőképet jelenthet, hogy a 2021-2027 közötti időszakban – a korábbi évekhez viszonyítva – megháromszorozódott a rendelkezésre álló vidékfejlesztési források mértéke” – tette hozzá Tresó István.
agrotrend.hu / Store Insider