Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Hírek

Feldman Zsolt: elfogadhatatlan a Bige László által a magyar gazdákkal űzött “játék”

A legnagyobb magyar műtrágyagyárnak a magyar gazdák legfontosabb és legkiszámíthatóbb partnereként kellene megjelennie, ezért is “felháborító és elfogadhatatlan az a játék, amit Bige László és társasága a gazdálkodókkal végez” – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a magyar gazdák védelméről tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Pécsen.

Feldman Zsolt emlékeztetett, hogy a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, Bige László az elmúlt hetekben komoly bizonytalanságot és feszültséget keltett a magyar gazdálkodókban, amikor – a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb termelési alapját veszélyeztetve – kilátásba helyezte, hogy termékét ezentúl külföldön értékesíti.

Az államtitkár szerint a magyar kormányzat és gazdatársadalom e bejelentést követő összefogásának köszönhető, hogy Bige László "meghátrált" és mégis a magyar gazdálkodók számára kívánja értékesíteni a társaság által megtermelt műtrágyát, ami óriási eredmény az ellátásbiztonság szempontjából.

Feldman Zsolt a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb input anyagának nevezte a gazdák által évente 1,8 millió tonna mennyiségben megvásárolt és felhasznált műtrágyát, amely szerinte a biztonságos termény- és élelmiszer előállítás egyik alapja.

Közölte, hogy ma a magyar műtrágyapiac 60 százalékát az ország egyetlen érdemi mennyiséget termelő műtrágyagyára, a Nitrogénművek Zrt. uralja.

Az államtitkár szerint "a legnagyobb magyar gyárnak a magyar gazdák legfontosabb és legkiszámíthatóbb, legstabilabb partnereként" kellene megjelennie, ezért is "felháborító és elfogadhatatlan az a játék, amit Bige László és társasága a gazdálkodókkal végez".

Utalt a "magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb botrányára", ami szerint "a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, Bige László, a cégcsoportja és több más üzleti partnere a rendszerváltás utáni legnagyobb kartellel károsította meg a magyar mezőgazdaságot és gazdálkodókat" a műtrágya árának mesterségesen magasan tartásával. Kifejtette, a visszaélések hét éve alatt – saját számításaik szerint – legalább 36 milliárd forint kárt okozott a magyar gazdáknak a műtrágya árának önkényes, a világpiaci hatásokat nem követő emelése miatt.

A vidéki emberek arcul csapása Feldman Zsolt szerint, hogy "az így megszerzett extraprofitot a baloldali összefogás kampányának finanszírozás kívánják felhasználni".

Feldman Zsolt szerint a kormány és a magyar gazdák legfontosabb feladata, hogy a magyar műtrágyát a hazai piacon tartsák, biztosítsák a biztonságos ellátást a magyar mezőgazdasági termelést és élelmiszerellátást garantálva, továbbá megteremtsék a következő évek biztonságát. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy bár a magyar műtrágya várhatóan egyelőre hazánkban marad, ugyanakkor "további óvatosságra" van szükség.

"Komoly figyelemmel kísérjük a műtrágyapiac hullámzását, mert minden magyar fogyasztónak és minden magyar lakosnak az érdeke, hogy ez az ellátási lánc idehaza ne szakadjon meg, és a gazdálkodók jó áron is hozzáférjenek ehhez a nagyon fontos mezőgazdasági termelési alapanyaghoz. Ebben kérünk összefogást a következő időszakban is, hiszen ez a következő fél év talán legfontosabb magyar mezőgazdaságot érintő kérdése jelen pillanatban" – fogalmazott.

Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai elnöke arról szólt, hogy a gazdák számára különösen fájó az egyik legfontosabb mezőgazdasági alapanyag elmúlt években megfigyelhető folyamatos drágulása és az elmúlt időszak bizonytalansága. Hozzátette: a műtrágya ára egy év alatt az ötszörösére emelkedett, ez pedig – ha kiegészül a növényvédő szerek és a vetőmagok árának emelkedésével – létbizonytalanságot okozhat a jövőben, főleg a kisebb területen gazdálkodók számára.

Példaként hozta fel, hogy a "kartellezések" okozta áremelkedésekre és a labilis piacra máris reagáltak a gazdák a megyében: a korábbi években megfigyelhetőnél jóval nagyobb területen vetettek kevésbé műtrágyaigényes haszonnövényeket, és csökkentik az alapanyagot igénylő gabonafélék arányát a földeken.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés