Brit EU-népszavazás – A brit agrárszektor az EU-tagságot támogatja

Az 55 ezer tagot számláló NFU nyilatkozatának elõzményeként a testület 90 fõs tanácsa – amelyben az angliai és walesi megyék mezõgazdászainak képviselõi vesznek részt – szavazással döntött a szervezet álláspontjának kialakításáról.

A döntés elõtt az NFU országszerte 28 vitafórumot rendezett, amelyeken a mezõgazdasági termelõk kifejthették véleményüket arról, milyen hatást gyakorolna a brit agrárszektor mûködési környezetére, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

Az NFU tanácsának döntése után, hétfõ este kiadott közlemény szerint a szervezet nem vesz részt ugyan a brit EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás kampányában, de a kilépéssel járó lehetséges következmények széles körét mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a brit gazdálkodók érdekeit Nagy-Britannia további EU-tagsága szolgálja a legjobban.

Az NFU elnöke, Meurig Raymond a BBC-nek hétfõn elmondta, hogy a tanács tagjainak "elsöprõ többsége" a brit EU-tagságot pártoló nyilatkozatra szavazott

Nemrégiben a brit kormány is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Nagy-Britannia a népszavazás eredményeként távozna az EU-ból, azt a brit mezõgazdaság is komolyan megszenvedheti.

A kormány tevékenységét szervezõ és segítõ kabinetiroda 28 oldalas tanulmánya hangsúlyozta, hogy az EU átlagosan 14 százalékos importvámot vet ki az unión kívüli országokból behozott mezõgazdasági termékekre, még azokkal az országokkal – köztük Norvégiával és Svájccal – szemben is, amelyeknek van kétoldalú kereskedelmi megállapodásuk az EU-val.

Az elemzés szerint ráadásul a 14 százalékos vám csak az átlagos szint, a tejtermékek esetében 36 százalék terheli az EU-n kívülrõl érkezõ importot, és ez súlyos helyzetbe hozná a brit mezõgazdasági termelõket, ha Nagy-Britannia nem férne hozzá az unió egységes belsõ piacához.

A brit mezõgazdasági termelõk szövetsége elõtt nem sokkal a brit ipari szektor legnagyobb érdekképviseleti szervezete is Nagy-Britannia további EU-tagsága mellett foglalt állást, számításokkal alátámasztva azt a véleményét, hogy a kilépés súlyos gazdasági kockázatokkal járna.

A Brit Iparszövetség (CBI) minap közzétett, enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmánya szerint – amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze – az uniós tagság feladása esetén a nominális brit hazai össztermék (GDP) már 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint akkor, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad.

A PwC szakértõinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font (22 ezer-39 ezer milliárd forint) – háztartásonként 2100-3700 font – közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene az évtized végéig 2015-ös árfolyamokon számolva.

agrotrend.hu/MTI