Hírek

Beszélgetés Mocz András erdőmérnökkel, az Év Agrárembere 2019. szántóföldi növénytermesztés kategóriagyőztesével

A Mocz és Társa Magánerdészet Kft. 1996-ban alakult. A cég alapítása óta családi tulajdonban van. Erdőgazdálkodásuk mintegy 95 %-a Somogy megyében, a Belső-somogyi Homokvidéken történik, 5 %-a pedig Vas és Zala megyében. Bejegyzett erdőgazdálkodóként közel 1000 ha-on gazdálkodnak, és mintegy 6700 ha erdőterület erdészeti integrációját látja el a vállalkozás. Mocz Andrással a díj mellett az erdőgazdálkodásról és a mezőgazdaság tiszteletéről is beszélgettünk.

Amikor először találkoztunk azonnal feltűnt, hogy milyen nagy tisztelettel beszélsz a szakmádról és egyáltalán a mezőgazdaságról. Hogyan élted meg a jelölést és azt, hogy a tavalyi évben te lettél a szántóföldi növénytermesztés kategória győztese?

Meglepett a jelölés, de nagyon örültem neki. Úgy gondolom a szántóföldi növénytermesztéshez az új erdő telepítése is hozzátartozik. Ez indul a csemetetermesztéssel, de foglalkozunk az erdő mellett 300 hektáron hagyományos növénytermesztéssel is. Nagy élmény volt a verseny és nagy kihívás is volt. Nagyon örülök, hogy megnyerhettem és megtiszteltetés.

Milyen a birtokszerkezetetek, hogyan áll össze az a birtok, amelyen gazdálkodsz?

Nagyon fontos először is a termőföld szeretete! Az erdő nagyon közel áll hozzám, de a megélhetésünket a 300 hektár szántóföldi kultúra is biztosítja. A fő tevékenységünk azonban az erdőgazdálkodás, az erdőnevelés, erdőkezelés és a fakitermelés. A csemetekertünkben 10 hektáron erdészeti szaporítóanyagot termelünk. Évente 5-6 millió kis csemetét tudunk előállítani. Mellette a közjóléti szerepvállalásunk is fontos, az erdei iskolaprogramban a gyermekek környezettudatos nevelését segítjük. Szeretjük és tiszteljük az élővilágot, a növényeket és az állatokat, amellett turisztikai tevékenységet is végzünk és szálláshely szolgáltatásunk is van a tanyán. Szeretjük a munkánkat és jól érezzük benne magunkat!

Az Év Agrárembere díj kapcsán, amikor nálad jártunk a birtokon személyesen is meggyőzhettünk arról, hogy milyen fantasztikusan szép. Melyik a legérdekesebb, legritkább fafaj amit neveltek?

A legkedvesebb és a legritkább két különböző fafaj. A legkedvesebb a kocsányos tölgy, ami a síkvidékek fafaja. Ebből termelünk és telepítünk a legtöbbet, nagyon fontos faj, ami szinte történelmi, hiszen 700 éves példányt is ismerünk belőle. 100 év alatt pedig már gazdasági hasznot hoz. A legérdekesebb pedig talán a barkóca berkenye, ez a térségre nem jellemző, de nagyon szép, 30 méter magasra is megnő és nem utolsó sorban nagyszerű és karakteres pálinkát lehet a terméséből főzni!

Ha már pálinka, hányféle pálinkád van összesen?

23-féle gyümölcsből van készítmény és ezen belül egy évjáraton belül is több főzet. Nagyon jó pálinkák és törekszünk arra, hogy erdei gyümölcsökből is készítsünk. Különleges pálinka a szőlőpálinka, az aletta például, jóízű és nem túl aromás, egyformán ízlik a férfiaknak és a nőknek is. Tölgyfa és eperfahordóban is érleljük, és egy különleges ízvilágot nyújt, nagyon finom.

Több mint 4500 hektár erdőt telepítesz, tervezel. Ez mit jelent pontosan?

Az erdőtelepítés engedélyhez kötött és ennek a jogi procedúrának a része a kivitelezési terv, ami tartalmazza azokat a paramétereket, amik a leendő erdő életére jellemzőek. Talajfeltárással indul, talajmintavétellel, a talaj típusát meghatározzuk, és ez alapján természetesen figyelembe véve a tulajdonosi igényeket is rövidebb vagy hosszabb életciklusú fafajokat javasolunk. Ezt rendeletek is szabályozzák, a kivitelezési terveket elkészítjük és a pályázati rendszerekben is segítséget nyújtunk a komplett telepítési tervdokumentáció elkészítésével együtt. Örömteli, hogy Magyarországon az elmúlt években az erdőtelepítési egységárak emelkedtek, olyannyira, hogy megnövekedett az erdőtelepítési kedv. Ma már egyre többen választják a termőföld hasznosítására az erdőtelepítést. Gazdaságos tevékenységnek kell természetesen ennek lennie, de a jelenlegi egységárak arra motiválják az erdőtulajdonosokat, hogy új erdőben is gondolkodjanak. A jó erdő ismérve, hogy ne csak egy fajból álljon, legyenek kísérő fajok is, hiszen a biodiverzitás is fontos. Így az erdő később valóban „benépesül”.

Mi a véleményed az agrárerdészetről? Érdekes, hogy ma már erdősávokat is telepítenek a szántóterületekben, ami támogatott területté válik. Vannak ilyen terveitek is?

Az elmúlt időszakban ez kissé visszaesett, telepítettünk korábban mi is például mezővédő erdősávokat is, amik a szél hatását csökkentették és jó hatással volt a terméshozamokra is. Ezzel párhuzamosan bejött az agrárerdészeti rendszerek bevezetése. Külföldön erre jó példák vannak, a biodiverzitást erősítik, megjelennek a facsoportok és az egyedi fák is. Régebben a legelőkön mindenhol volt hűsölőfa vagy árnyalófa ahol az állatok el tudtak bújni. Ezeket vissza kell hozni, az agrárerdészeti rendszereknek nem csak gazdasági hasznuk van, hanem a klímára is jótékony hatással vannak.

A példamutató társadalmi szerepvállalásotok nagy szerepet játszott a díj odaítélésében. Hogy működik az erdei iskolátok és idén mit terveztek?

Az első pillanattól arra törekedtünk, hogy mind a tárgyi, mind a személyi feltételek rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy gyerekcsoportokat tudjunk fogadni. Sok év kellett ahhoz, hogy az erdei iskolánk ismert legyen. Ebben az évben tavasztól késő őszig lekötött foglalásaink voltak, amit sajnos a kialakult járványhelyzet áthúzott. Nyári táboraink lesznek azonban és az őszi foglalásokat is remélem, hogy tudjuk teljesíteni. A legfontosabb műhelyünk az erdő. Olyan erdőrész, amelyen sok mindent meg tudunk mutatni. Ebbe beletartozik az erdész tevékenységének megmutatása is, hogy ez milyen fontos munka, sőt hivatás. A jövőnkről szól és ezért más lehet ennek akár a társadalmi megítélése is. Emellett persze kell egy olyan infrastruktúra is, ami a mai kornak mindenben megfelelő. Jó minőségű szálláshely, fürdők és foglalkoztató egységek, tűzrakók kellenek. Nagyon fontos, hogy a gyerekek a természetben jól érezzék magukat, mi erre próbáljuk megtanítani a hozzánk érkező gyerekeket.