Beszélgetés Mocz András erdőmérnökkel, az Év Agrárembere 2019. szántóföldi növénytermesztés kategóriagyőztesével

• Amikor először találkoztunk azonnal feltűnt, hogy milyen nagy tisztelettel beszélsz a szakmádról és egyáltalán a mezőgazdaságról. Hogyan élted meg a jelölést és azt, hogy a tavalyi évben te lettél a szántóföldi növénytermesztés kategória győztese?

Meglepett a jelölés, de nagyon örültem neki. Úgy gondolom a szántóföldi növénytermesztéshez az új erdő telepítése is hozzátartozik. Ez indul a csemetetermesztéssel, de foglalkozunk az erdő mellett 300 hektáron hagyományos növénytermesztéssel is. Nagy élmény volt a verseny és nagy kihívás is volt. Nagyon örülök, hogy megnyerhettem és megtiszteltetés.

• Milyen a birtokszerkezetetek, hogyan áll össze az a birtok, amelyen gazdálkodsz?

Nagyon fontos először is a termőföld szeretete! Az erdő nagyon közel áll hozzám, de a megélhetésünket a 300 hektár szántóföldi kultúra is biztosítja. A fő tevékenységünk azonban az erdőgazdálkodás, az erdőnevelés, erdőkezelés és a fakitermelés. A csemetekertünkben 10 hektáron erdészeti szaporítóanyagot termelünk. Évente 5-6 millió kis csemetét tudunk előállítani. Mellette a közjóléti szerepvállalásunk is fontos, az erdei iskolaprogramban a gyermekek környezettudatos nevelését segítjük. Szeretjük és tiszteljük az élővilágot, a növényeket és az állatokat, amellett turisztikai tevékenységet is végzünk és szálláshely szolgáltatásunk is van a tanyán. Szeretjük a munkánkat és jól érezzük benne magunkat!

• Az Év Agrárembere díj kapcsán, amikor nálad jártunk a birtokon személyesen is meggyőzhettünk arról, hogy milyen fantasztikusan szép. Melyik a legérdekesebb, legritkább fafaj amit neveltek?

A legkedvesebb és a legritkább két különböző fafaj. A legkedvesebb a kocsányos tölgy, ami a síkvidékek fafaja. Ebből termelünk és telepítünk a legtöbbet, nagyon fontos faj, ami szinte történelmi, hiszen 700 éves példányt is ismerünk belőle. 100 év alatt pedig már gazdasági hasznot hoz. A legérdekesebb pedig talán a barkóca berkenye, ez a térségre nem jellemző, de nagyon szép, 30 méter magasra is megnő és nem utolsó sorban nagyszerű és karakteres pálinkát lehet a terméséből főzni!

• Ha már pálinka, hányféle pálinkád van összesen?

23-féle gyümölcsből van készítmény és ezen belül egy évjáraton belül is több főzet. Nagyon jó pálinkák és törekszünk arra, hogy erdei gyümölcsökből is készítsünk. Különleges pálinka a szőlőpálinka, az aletta például, jóízű és nem túl aromás, egyformán ízlik a férfiaknak és a nőknek is. Tölgyfa és eperfahordóban is érleljük, és egy különleges ízvilágot nyújt, nagyon finom.

• Több mint 4500 hektár erdőt telepítesz, tervezel. Ez mit jelent pontosan?

Az erdőtelepítés engedélyhez kötött és ennek a jogi procedúrának a része a kivitelezési terv, ami tartalmazza azokat a paramétereket, amik a leendő erdő életére jellemzőek. Talajfeltárással indul, talajmintavétellel, a talaj típusát meghatározzuk, és ez alapján természetesen figyelembe véve a tulajdonosi igényeket is rövidebb vagy hosszabb életciklusú fafajokat javasolunk. Ezt rendeletek is szabályozzák, a kivitelezési terveket elkészítjük és a pályázati rendszerekben is segítséget nyújtunk a komplett telepítési tervdokumentáció elkészítésével együtt. Örömteli, hogy Magyarországon az elmúlt években az erdőtelepítési egységárak emelkedtek, olyannyira, hogy megnövekedett az erdőtelepítési kedv. Ma már egyre többen választják a termőföld hasznosítására az erdőtelepítést. Gazdaságos tevékenységnek kell természetesen ennek lennie, de a jelenlegi egységárak arra motiválják az erdőtulajdonosokat, hogy új erdőben is gondolkodjanak. A jó erdő ismérve, hogy ne csak egy fajból álljon, legyenek kísérő fajok is, hiszen a biodiverzitás is fontos. Így az erdő később valóban „benépesül”.

• Mi a véleményed az agrárerdészetről? Érdekes, hogy ma már erdősávokat is telepítenek a szántóterületekben, ami támogatott területté válik. Vannak ilyen terveitek is?

Az elmúlt időszakban ez kissé visszaesett, telepítettünk korábban mi is például mezővédő erdősávokat is, amik a szél hatását csökkentették és jó hatással volt a terméshozamokra is. Ezzel párhuzamosan bejött az agrárerdészeti rendszerek bevezetése. Külföldön erre jó példák vannak, a biodiverzitást erősítik, megjelennek a facsoportok és az egyedi fák is. Régebben a legelőkön mindenhol volt hűsölőfa vagy árnyalófa ahol az állatok el tudtak bújni. Ezeket vissza kell hozni, az agrárerdészeti rendszereknek nem csak gazdasági hasznuk van, hanem a klímára is jótékony hatással vannak.

• A példamutató társadalmi szerepvállalásotok nagy szerepet játszott a díj odaítélésében. Hogy működik az erdei iskolátok és idén mit terveztek?

Az első pillanattól arra törekedtünk, hogy mind a tárgyi, mind a személyi feltételek rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy gyerekcsoportokat tudjunk fogadni. Sok év kellett ahhoz, hogy az erdei iskolánk ismert legyen. Ebben az évben tavasztól késő őszig lekötött foglalásaink voltak, amit sajnos a kialakult járványhelyzet áthúzott. Nyári táboraink lesznek azonban és az őszi foglalásokat is remélem, hogy tudjuk teljesíteni. A legfontosabb műhelyünk az erdő. Olyan erdőrész, amelyen sok mindent meg tudunk mutatni. Ebbe beletartozik az erdész tevékenységének megmutatása is, hogy ez milyen fontos munka, sőt hivatás.  A jövőnkről szól és ezért más lehet ennek akár a társadalmi megítélése is. Emellett persze kell egy olyan infrastruktúra is, ami a mai kornak mindenben megfelelő. Jó minőségű szálláshely, fürdők és foglalkoztató egységek, tűzrakók kellenek. Nagyon fontos, hogy a gyerekek a természetben jól érezzék magukat, mi erre próbáljuk megtanítani a hozzánk érkező gyerekeket.

• Köszönöm a beszélgetést és kívánom, hogy végezd továbbra is ilyen örömmel és kedvvel ezt a csodálatos szakmát!

Az interjú az Agrotrend Csoport videós oldalán is megtekinthető:

https://vimeo.com/425606482

agrotrend.hu