Az már biztos, hogy egy évre átmeneti támogatási rendszer lesz…

– Az egyik leggyakrabban felmerülő és az egész országot érintő kérdés a biztonságos élelmiszerellátás. A gazdák folyamatosan dolgoznak, a termelés biztosított. Mennyire folyamatos, megbízható az élelmiszerellátás?

– Teljes mértékben biztosított! Ha képesek voltunk egy olyan szombaton a lakosságot ellátni, amikor egy napon háromszor nagyobb volt a vásárlási láz, mint a karácsonyi bevásárlások idején, ha ilyen nyomásnak ellen bírtunk állni, akkor a továbbiakban sem lehet hiba.

Ezen felül, aminek szintén megnyugvással kell eltöltenie a lakosságot, az az, hogy a magyar mezőgazdaság 25 millió ember ellátására képes, tehát a problémánk sokkal inkább az, hogy az export tételeinket milyen módon tudjuk teljesíteni, hogyan tudunk a határokon élelmiszert átvinni.

A magyar emberek élelmiszer ellátásához semmilyen negatívum nem kapcsolódhat! Ilyenkor sokan felteszik a kérdést, hogy akkor a közösségi médiában miért kerülnek elő üres polcokról szóló képek?

Ennek kizárólagos oka az, hogy hiába van a raktárban az áru, olyan nagy a nyomás az üzleteken, hogy képtelenek az árufeltöltők időben a polcokra kitenni. Jónéhány nap eltelt az első intézkedések bejelentése óta, láthatják az emberek, hogy ott van másnapra az élelmiszer a polcokon, feltöltésre kerülnek a boltok, mindennap kinyitnak az üzletek és rendelkezésre áll az élelmiszer.

Ezzel együtt nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni azt az érzésemet, hogy két vírus ellen küzdünk! Az egyik a koronavírus, ami az egészségünket veszélyezteti, a másik pedig a pánik és félelem vírusa, amely óriási károkat képes okozni, és pont a félelem vírusából születnek nagyon helytelen döntések.

Ez utóbbit példázza, hogy egyre több önkormányzat zárja be a helyi piacot, s ha van rossz döntés, akkor ez pontosan az, mert akik onnan kiszorulnak, hova mehetnek vásárolni? Beküldik őket a zárt térbe, tömött sorokba az üzletekbe. Ezt a hibát nem szabad elkövetni! Lehetővé kell tenni, hogy az élelmiszert, zöldség-gyümölcsöt forgalmazó piacok nyitva lehessenek!

Segítsük az embereket azzal, hogy ne csak a megszokott piacnapokon, hanem egyéb nyitvatartási időben is álljanak rendelkezésére a vásárlóknak.

Jön a húsvét, a kézműves húsiparral foglalkozók, mindazok, akik felkészültek arra, hogy a megszokott ízeket elénk tegyék, így sokezer család megélhetése attól függ: engedjük-e, hogy a vásárlók hozzáférjenek az általuk megtermet áruhoz.

Nagyon hangsúlyozottan szeretnénk mindenkit, minden önkormányzati vezetőt arra kérni, hogy nyissák ki a helyi piacokat, az élelmiszer és zöldség-gyümölcs árusok számára tegyék lehetővé azt, hogy el tudják adni a portékájukat, a vásárlók számára pedig azt, hogy hozzá tudjanak jutni ezekhez az élelmiszerekhez, hiszen ez egy nagyon fontos szempont!

– Hamarosan itt lenne a Szedd magad! piacok idénye… Ezek esetében is igaz, hogy nem lesz káros, ha ott szedjük például a szamócát, mintsem ha betömörülnénk a bevásárlóközpontokba?

– Persze, hiszen mi a biztonságosabb, elmenni egy nagyáruházláncba, ott az emberek között tolakodva megkeresni a leszedett szamócát, belerakni a kosarunkba, beállni a sorba a pénztárnál, majd fizetni és hazamenni, vagy kimenni a település szélén lévő Szedd magad! akcióhoz és a friss levegőn, saját kezünkkel kiválogatva összeszedni a termést?

Ez józan ész kérdése! Ne legyünk önmagunk ellenségei! A pániktól és a félelemtől azért a józanságunk maradjon meg.

Óvatosnak, fegyelmezettnek kell lenni, de ha túlzásokba esünk, azzal sokkal nagyobb kárt okozunk saját magunknak, a gazdaságnak és mindannyiunknak.

– Érkezett olyan kérdés is, ami az állami élelmiszerkészletet célozza. Abból a logikából indult ki, hogy régebben volt intervenciós gabonakészlet az országban. Van most ilyen jellegű, kvázi vésztartalék élelmiszer hazánkban?

– Ezért állítottunk fel minden egyes ágazatban Operatív Bizottságot, hogy napi szinten tudjunk információhoz jutni a problémákról. Ennek okán pontosan tudjuk, hogy mennyi raktárkészlet, hol van és milyen biztonságos az ellátás.

Számomra nagyon megnyugtató, hogy a legrövidebb határidő, amin belül be kell szerezzünk egy kiegészítő anyagot, több mint kettő hét, ez alatt biztos, hogy a világ bármely részéről meg tudjuk hozatni. Ez idő alatt mindenképp be tudjuk szerezni, például azt a malomipari terméket, ami szükséges ahhoz, hogy zavartalanul tudjunk továbbmenni.

Biztonsággal rendelkezésre áll gabonától kezdve tejen át a húsokig minden, megfelelő mennyiségben. Attól függetlenül, hogy intervenciós raktárunk van-e vagy sincs, azok a magántárolások, a vállalkozások tárolókapacitásai biztonsággal rendelkezésre állnak és tudjuk őket használni.

– Egy aggódó húsüzem vezető is megkeresett minket, hogy mi lesz akkor, ha ott az egyik kollégája karanténba kell, hogy kerüljön? Ha ebben az esetben az egész húsüzemet be kell olyankor zárni, akkor nem tudnak hústerméket előállítani… Hogy tudjuk az ő aggodalmát feloldani?

– Fegyelmezettnek kell lenni és egymás iránt is felelősséggel kell tartozni. Ez azt is jelenti, hogy az a dolgozó, aki úgy érzi, hogy a betegség tüneteit produkálja, jelezze ezt, maradjon otthon. Helyette egy másik dolgozót kell beállítani és az üzemnek működnie kell tovább. Nem állhatunk meg.

Ezek azok a vállalkozások, üzemek, amelyeknek a kiesését nem lehet pótolni. Gondoljuk el, ha leáll egy nagy csirke vágóhíd, nem tudjuk pótolni, hiszen a beszállított csirkék ott állnak majd az üzem szélén, a vásárlók pedig a boltokban keresnék a csirkét, tehát nem lehet megállni.

Képzeljük el, ha nem történnek meg a földeken a talajelőkészítő munkálatok, ha nem történnek meg a vetések, akkor ősszel, hogy fogunk aratni? Nem lehet ezeket a feladatokat elhalasztani, de felelősséggel kell eljárni. Az most szóba se jöhet, hogy valaki elutazik külföldre egy ilyen vállalatnál, és másnap mintha mi sem történt volna, beáll dolgozni, ezt a felelőtlenséget nem lehet elkövetni.

– Kertész kollégák aggodalma, hogy az eddig Romániából és Szerbiából érkező szezonális szedőmunkásokra már nem számíthatnak. Vajon honnan lesz munkaerő a betakarításokhoz?

– Az elkövetkező időszakban minden újra értelmeződik. A kormány azért is állította fel a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoportot, hogy ilyen kérdésekre válaszokat találjon. Támogatásokat kell adnunk ahhoz, hogy a gazdaság teljesítőképessége újra lendületbe kerüljön, a munkaerővel kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznunk kell.

Az idegenforgalom teljesen leállt, az utazások szerte a világban megszűntek, ott nagyon sok munkaerő szabadult fel. Kisebbségi önkormányzatok és szervezetek vezetői jelezték azt, hogy munka nélkül, otthon maradtak azok a kétkezi munkások, akik kifejezetten fizikai munkát végeztek eddig, például az építőiparban.

Nagyon sokan várják és keresik a lehetőségeket. Jelezze bárki, akinek ilyen munkaerő igénye van, nagyon szívesen segítünk, összehozzuk a munkát kereső és a munkát kínáló feleket egymással. Amikor több mint 100.000 munkahely szűnik meg és szabadulnak fel dolgozni akaró emberi kapacitások, akkor, aki dolgozót keres, nagyon könnyen fog találni lehetőséget.

– Export-import kérdéskörében merült fel, a tőzsdeárak és azon belül is a gabonaárak zuhanása. Van olyan gazda, aki az euró-forint árfolyam romlásának hatására azon gondolkozik, hogy neki sokkal célszerűbb exportálni terméket. A tartalékok kapcsán, nem félő, hogy ezek a termékek így kikerülnek az országból?

– Egyre inkább azon dolgozunk, hogy szemes formában, nyersanyagként minél kevesebb termény tudjon kikerülni az országból, minél inkább feldolgozott formában tudjunk exportálni. Sor kerül majd egész biztosan a termékek exportjára, hiszen 25 millió ember ellátására vagyunk képesek.

A gabonatermésünk fele mindig is exporttétel, hiszen nekünk a fele bőven elegendő az állattenyésztés takarmányigényének és a humán igények kielégítésére.

Magyarország zömmel export-orientált ország, ezért számunkra az euro-forint árfolyam alakulása oly módon számít, hogy amíg az euró erős, addig mondhatjuk úgy is, hogy mi sokkal több forintot kapunk a termékeinkért. Export oldalról nézve a mostani árfolyam kifejezetten támogató.

Amíg az export-import arányunk az export oldalára dől, addig ez egyáltalán nem tud káros lenni.

Persze vannak olyan ágazataink, például a takarmánykiegészítők, amikhez import szükséges, ezek esetén természetesen az árfolyamváltozás valamelyest drágítja az előállítást, de amíg az arányunk az export felé billen, addig ez a változás kedvező fordulatot tud hozni.

– Beszélgettünk egy jövedelemstabilizációs rendszerről. Mikor fogják ezt felállítani és mit fog ez jelenteni a gazdák számára?

– Ezen most dolgozunk és nagyon remélem, hogy az idén elkészül az akkreditációja is az EU-nál és a következő esztendőtől ezt be is tudjuk vezetni. Visszatérve az előző euró árfolyamos kérdésre, ahhoz, hogy a gazdaságot újra tudjuk indítani, ahhoz, hogy több munkabért lehessen fizetni, ez a helyzet előnyöket tartogat magában, ezt a lehetőséget nekünk ki kell tudni használni.

A jövedelemstabilizációs rendszer azért kell nekünk, hogy kiszámíthatóvá tudjuk tenni az állattenyésztők munkáját is, hiszen nagyon sokszor tapasztalhatjuk, hogy az egyik évben kiugró hozamokkal kiugró árbevétel van, majd a következő esztendőben egy tavaszi fagy vagy egy piaci torzulás miatt áresés tapasztalható és akkor mélypontra zuhan az árbevétel.

A gazdának közben beruháznia kell, a mindennapi megélhetését finanszíroznia kell, de így a bankokkal sem tud tárgyalásokat folytatni, hiszen nem egyértelmű, hogy a bank milyen bevételt vegyen figyelembe.

Arról szól ez a jövedelemstabilizációs rendszer, hogy egy átlagot tudjunk meghúzni a gazdák számára, ha az átlagtól kirívóan eltérő évek vannak, akkor ez a jövedelemstabilizációs rendszer életbe lép, és mint egy fagykárnál, kártalanítjuk a gazdákat, kiegészítjük a bevételeiket arra a szintre, ami az átlagot hozza.

Ez egy olyan alap, amibe a minisztériumnak és a gazdáknak is be kell fizetni, és természetesen uniós támogatással hozzuk létre azt a támogatási rendszert, ami a gazdák számra kiegyensúlyozott megélhetést és biztonságot tud nyújtani.

– Nincs jelenleg még új EU-s költségvetés, a régi megy tovább. Kedvező ez a számunkra?

– A gazdáknak annyiból jó, hogy ezt ismerik. Az már biztos, hogy egy évre átmeneti támogatási rendszer lesz. Ilyenkor az a szabály, hogy a régi elvek mentén, de már az új költségvetésből történnek a kifizetések. Számunkra az a kérdés, hogy csak egy, vagy akár kettő lesz ez az átmeneti év.

A miniszterelnökök általi költségvetés még nem lett elfogadva, kérdés, hogy a koronavírus járványveszély gyorsítja a költségvetés elfogadását vagy jóval inkább lassítja, mert senki nem tudja, hogy milyen következmények, folyamatok lesznek.

Ha lassítja, akkor csak november körül tudják elfogadni a miniszterelnökök ezt a költségvetést, az azt jelenti, hogy mi csak késő tavasszal fogjuk tudni elfogadni az agrár-büdzsét, mire abból a stratégiai tervet elkészítjük, mire a pályázatokat meghirdetjük, biztos, hogy nem egy, hanem kettő átmeneti évvel kell számolnunk.

Ez azt jelenti, hogy a gazdák csak 2023-tól fognak tudni friss beruházási támogatásokhoz hozzájutni, addig pedig a régi, megszokott mederben történnek a területalapú kifizetések, az állatjóléti kifizetések, a zöldítés, és minden egyéb, amit megszoktak.

A gazdák ugyanúgy, ugyanolyan beadásokkal, határidőkkel, ugyanazon metódusok mentén számíthatnak a támogatási eseményekre.

– Olvastunk egy köszönő nyilatkozatot Öntől, amelyben megköszönte a gazdáknak a helytállást. Sok más szakterület mellett mi is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jelen helyzetben is megköszönjük a gazdák munkáját. Az Év Agrárembere Díj, melynek miniszter úr a fővédnöke, alapvetően is ezt a célt szolgálja… Mi pedig a mindennapi munkája mellett azt is megköszönjük Önnek, hogy ismételten vállalta a fővédnökséget.

– Nagyon büszke vagyok erre és nagyon köszönöm, hogy ezt létrehozták. Nagyon fontos társadalmi kérdés, hogy ráirányítsuk a gazdákra a figyelmet. Hajlamosak vagyunk háttérbe szorítani őket, ugyanakkor látjuk, hogy, amikor baj van, akkor életbe lép az az ősi alapigazság, hogy, amíg ember lesz a földön, addig enni és inni kell.

Ahhoz, hogy ez biztosított legyen, a gazdaember, parasztember mindennapi, kőkemény munkájára szükség van. Én ezért hálás vagyok, hogy a díjjal megünnepelhetjük a gazdákat és megköszönjük nekik mindazt a helytállást, amit napról-napra tesznek, hogy az ő munkájuk miatt a társadalomban nyugalom van.

Biztonságot nyújtanak abban a tekintetben, hogy holnap is tele lesznek a polcok és holnap is mindenki a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez tud hozzájutni.

Mátrai Zoltán