Hírek

Az illegálisan fúrt kutakról olykor még a földtulajdonosnak sincs tudomása

Január elsejével módosult a vízgazdálkodásról szóló törvény, amely megoldást nyújt az illegálisan kialakított, öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, vízjogi engedélyezésére. Az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb illegális kút a Homokhátságon található.

– Első lépésként a felszíni vízből történő öntözés jogszabályi alapjait teremtettük meg, vannak azonban területek, ahol ez a készlet nem, vagy nagy költség árán használható fel, ezért csak felszín alatti vízből lehet öntözni – mondta Nagy István.

fotó: pxhere.com

Az agrárminiszter szerint a szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, hogy a termelők jelentős része nem indítja meg az engedélyezési eljárást.

A januártól hatályos jogszabály alapján a tárca kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

MOL-fúrószárak

Eredmény az is, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egyszerűsített adatlapon is bejelenthető, ha a az öntözés kizárólag talajvízből történik. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

– Csak becsülni tudjuk, mennyi engedély nélküli kútból öntöznek az Alföldön, 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb természetesen a Homokhátságon található.

A probléma ismert Békéstől Szabolcs megyéig, ezt képviselőtársaimtól is tudom – mondta B. Nagy László. A

Csongrád-Csanád megyei honatya az okokkal kapcsolatban egészen az 50-es évek téeszesítéséig nyúlik vissza, a 3-6 aranykoronás földeken nem tudtak kialakulni a nagy gazdaságok, a megmaradó háztáji is rossz volt, nagyon kellett a víz. Megtudtuk, az első kutakat még a Mol leselejtezett fúrószáraiból készítették.

Rejtett kutak

– Alig van olyan önálló helyrajzi számú, gyümölcsöt termő föld, hogy ne tartozna hozzá kút, még ha ebből sok már használaton kívüli is, esetleg az örökös nem tudja, hogy a földjén van ilyen – mondta a képviselő, hozzátéve, e kutak nélkül nem indult volna el a virágzó zöldség- és gyümölcskultúra a Homokhátságon, ami települések kialakulásához, önállósodásához is nagyban hozzájárult.

B. Nagy László szerint az agrártárcánál jó és szakmai kezekben van a téma, mezőgazdasági a megközelítés, de a teljes regisztráció hosszú munka lesz. Valószínűleg a 2023 végi határidő után is marad még „rejtett kút”, köztük persze olyan, amiről nem is tud a földtulajdonos.

Megszűntek a pufferek

30-40 évvel ezelőtt a talajvíz sokkal feljebb volt, csökkenése nem feltétlenül a gazdák túlzott öntözésének hibája, hanem a korábbi nagy mocsárlecsapolásoké.

– Termőterületet akartak szerezni, ami sajnos mégsem lett rendes föld, miközben megszűntek a természetes pufferek. Azóta is szabadon folyik a Homokhátságról a Tiszába a víz, mert műtárgyak nem épültek ennek megakadályozására – magyarázta a képviselő.

Ezzel együtt szerinte környezetvédelmi szempontból az ásott kutak problémája nagyobb, mint a csőkutaké. Az előbbiek visszatömedékelésével még lehet gond, némelyik ugyanis emésztőgödörként is funkcionál. A helyzeten persze sokat javított a csatornázás.

agrotrend.hu / delmagyar.hu