Az aprójószágok kereslete növekszik

A szarvasmarha, a sertés, s kiváltképpen a ló, úgymond kisüzemi tenyésztése leáldozóban van hazánkban – állították a gazdák, akikkel szót váltottunk vasárnap Nagykőrösön az Orbán-napi sokadalomban. A jelenlegi, és már az évekkel korábbi felhozatalt tekintve úgy tűnik, sok igazság rejlik szavaikban – írja a baon.hu.

fotó: Miklay Jenő/PN

Lovakat csak néhányat, vagy egyáltalán nem is hajtanak fel a kőrösi vásárokba. Az igavonók szabadpiacról való kiszorulására két okot emlegetnek a tenyésztők: lovat ma már nagyon kevesen tartanak, másrészt pedig a felhajtás kalapra való pénzbe kerül. A vásárkapuban megkövetelnek olyan szakhatósági engedélyt, állatorvosi vizsgálatok okmányait, amelyek beszerzése legalább hatvanezer forintba kerül.

Sokallják ezt a gazdák, a kupecek, ezért inkább közvetlenül az istállóból adják el jószágaikat. Vasárnap csak egy helyi gazda volt ez alól kivétel, ő 350 ezer forintért kínálta szép 16 éves deresét.

A lovakéhoz hasonló állategészségügyi adminisztrálás költsége a szarvasmarhák esetében alig tízezer forint. A felhajtás azonban e téren is lanyha, legutóbb néhány tucat hízóbikát, üszőt szállítottak eladni a tenyésztők. Ebben az ágazatban egy magyarázat akad a hiány okára: mind kevesebben foglalkoznak a szarvasmarhákkal.

fotó: Miklay Jenő/PN

– A gyenge hazai kereslet, illetve a külföldi felvásárláskor a forint árfolyamának erőteljes csökkenése miatt került újabban nehéz helyzetbe a kisüzemi húshasznú tehenészet. Tetézi a problémát a takarmányárak emelkedése. A mi gazdaságunkban terem lucerna, réti széna, szemesek. Jobban járok, ha minden terményt eladok, mintha az állatokkal etetném meg.

Tíz éve még 12 anyatehenem volt, ma már csak három – sorolta Harmath Imre kiskunmajsai gazda. A szarvasmarhák kedvezőtlen piacát jelezte a kőrösi vásár.

Például a három hónapos korú hízóbikákat 150–170 ezer forintért tartották, olcsóbban, mint egy éve. A jószágok ilyen árakon is alig keltek.

agrotrend.hu / baon.hu