Ambiciózus tervek az átalakuló Szent István Egyetemen

Hogyan alakul át a Szent István Egyetem? 

A gigaegyetemi struktúra négy egyetem, illetve egyetemrész integrációjából jön létre. A SZIE általában agrár egyetemként aposztrofált, de inkább agrárfókuszúnak mondható, mivel több tudományterületnek is helyet adó intézményrendszerré válik. Hiszen az agrárképzési terület mellett mûszaki, gazdasági, pedagógiai képzés is társul, sõt a palettát a Kaposvári Egyetem révén mûvészeti képzés is színesíti. Az integráció után jelentõs hallgatói létszámra, 18-20 ezer diákra számítanak.

Az összeolvadás második lépcsõjében, január elsejétõl a hazai gyakorlati agrárkutatást összefogó intézményhálózat nagy része, a NAIK is csatlakozik. Ezzel egy olyan kutató-oktatási intézmény jön létre, amely nemcsak Magyarország legnagyobb agrár tudást összefogó intézménye lesz, de egész Európában is egyedülálló.

Ebbe az egységbe fog tartozni a jelenlegi Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem teljes egészében, valamint magában foglalja majd az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi kampuszát, a Pannon Egyetem Georgikon karát, illetve NAIK intézményeit, intézeteit, kettõ kivételével. Korai lenne még beszélni a további jövõbeli integrációkról.  

Milyen feltételeket biztosít a megújuló egyetem? 

Nagy jelentõsége van a gyakorlati képzésnek, a tangazdasági háttérnek, ugyanakkor a hazai rendszer ezen a téren jelenleg nagyon szétforgácsolt. Csak az agrár felsõoktatáshoz kapcsolódó tanüzemeket, gyakorlati hátteret nézve mintegy 30 tangazdaság mûködik, amelyek különbözõ színvonalon vannak és viszonylag gyenge felszereltséggel rendelkeznek.

Ahhoz, hogy egy összehangolt egységben mûködtethetõek legyenek, három földrajzilag lehatárolt és elkülönített, területileg létrehozott tangazdasági hátteret szeretnének kialakítani: egy Gyöngyös-Gödöllõ, egy Kaposvár és egy Keszthely orientáltsággal, illetve központtal.

Több mint 10 ezer hektár földterület fog tartozni ehhez az intézmény-rendszerhez, amelyek jó alapot adnak arra, hogy olyan tangazdaságokat alakítsanak ki, amelyek igazodnak a piac elvárásaihoz, illetve közelítenek, vagy akár meg is haladják azokat a technológiai fejlettségi szinteket, amelyek ma a mezõgazdaságban jellemzõek. Minden mûvelési ághoz kapcsolódóan területek állnak rendelkezésre; szántóföld, erdõ, vadgazdálkodás, halastavak, ez pedig egy termelési funkciót kialakító és gyakorlati hátteret tud adni, akár egy mintagazdaságént is szolgáló rendszer felépítését is tudja támogatni. Ezzel kapcsolatos elképzeléseket most alakítják ki, annak érdekében, hogy januártól át tudjanak állni erre a rendszerre. Az augusztustól januárig tartó idõszakban arra készülnek fel, hogy a felsõoktatásban történõ modell váltás keretében az eddigi állami fenntartás helyett alapítványi intézményként mûködjenek tovább. 

Milyen fókusszal lesznek útjukra engedve a jelenlegi karok, jövõbeli kampuszok? 

A struktúra most van kialakítás alatt, öt kampusz lesz az új egyetemen; 

• a gödöllõi, 

• a budai, ahol a kertészettudományi, az élelmiszertudományi, a tájépítészeti képzés centruma található, 

• a gyöngyösi, ahol a szaktanácsadásra és a felnõttképzésre szeretnék a hangsúlyt helyezni, 

• a kaposvári mint az állattenyésztés hazai központja, 

• Keszthelyen is keresik a fókusz területeket, a vidéki turizmus egyik bázis intézménye tudna lenni. 

Azon dolgoznak, hogy több lábon álló intézményeket  hozzanak létre, a képzéseket annyiban szeretnék koncentrálni amennyire a piac igényli, illetve szeretnék ugyanazokat a képzéseket több kampuszon is elindítani, attól függõen, hogy a kereslet és a hallgatói számok ezt lehetõvé teszik. Az utóbbi idõben vált világossá, sok lehetõség van az e-learningben és szeretnék ezt is jobban kihasználni az elõadásoknál, az elméleti képzésnél. 

Tudjon meg többet a Szent István Egyetem integrációjáról Gyuricza Csaba az Agrotrendnek adott interjújából: 

Interjú Prof. dr. Gyuricza Csabával, a NAIK fõigazgatójával from agrotrend.hu on Vimeo.

agrotrend.hu