A vizes élőhelyeken élénkül a madárvonulás

A kardoskúti Fehér-tó medre megtelt vízzel, feltöltődtek a környező mocsarak, a szikes pusztákon pedig vízállások alakultak ki. Mindez kedvez a madárvilágnak, ezért mostanra már több ezer bíbic népesíti be a tájat. Megjöttek a nagy pólingok és a nagy kócsagok. A vadludak többsége már útra kelt, csupán egy ötszáz példányos csapat tartózkodik a térségben. A tóban és a környező mocsarakban sok a réce, a tőkés récék mellett csörgő, fütyülő, nyílfarkú és kanalas récéket is szép számban megfigyelhetünk – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park.

fotó: pexels.com

A Fehér-tóra jellemző faj, a gulipán is megjelent már. Találkozhatunk pajzsoscankókkal és piroslábú cankókkal. A csomorkányi határban, a mezőgazdasági területeken kialakult vízállásokon mintegy négyezer aranylile tartózkodik.

A Kis-Sárréten a madárvonulás elsősorban a halastavakra koncentrálódik. Több északi vendég még nálunk tartózkodik. A nagy lilikek száma csökken ugyan, de még mindig eléri az 5 ezer példányt. A vadrécéknél az itt telelő fajok mellé az elmúlt napokban csatlakoztak a böjti és a nyílfarkú récék, számuk meghaladja a 600 példányt.

Az idén korábban érkeztek meg a nagy godák, a kis pólingok és a piroslábú cankók, melyek a lecsapolt halastavakon kiváló táplálékbázist találnak. Nagy godából több mint 700 példányt számoltunk, míg a bíbicek száma elérte a 2500-at. Hetek óta itt vannak a kanalasgémek, melyek már a fészeképítéssel szorgoskodnak. A ragadozó madarak közül az itt telelő rétisasok száma jelentősen csökkent, de 8-10, még nem ivarérett példány maradt, akárcsak a nálunk vendégeskedő fekete sas.

A puszta mélyebben fekvő részein, a mocsarakban és az élőhely-rekonstrukciókon is egyre több a vízfelület, ahol bíbicek és pajzsoscankók több százas csapatai vendégeskednek. Az énekesmadarak közül március elején megérkeztek a csilpcsalpfüzikék és a barázdabillegetők.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon az áttelelő seregélyek több ezres csapatokban mozognak. A bíbicek több 100 példányból álló csapatai egymás után foglalják el a kialakulóban lévő pusztai vizeket. A korán érkező pajzsoscankók és nagygodák még csak szórványosan jelentek meg, az aranylilék kisebb csapatai azonban már hetekkel ezelőtt megérkeztek. Gazdagodik a tavaszi úszórécék fajkínálata: tőkés, csörgő, fütyülő, nyílfarkú, barát- és kendermagos récék figyelhetők meg a vizeken, de böjti récét még nem láttunk. A vadludak még 3-4 ezer példányban jelen vannak, de várható, hogy 1-2 héten belül folytatják vándorútjukat észak-kelet felé.

A Csanádi puszták vizes élőhelyeit idén kora tavasszal a vadludak teljesen elkerülték, így a madárvonulás csendesen kezdődött. Itt vannak viszont már a tőkés, csörgő és fütyülő récék, sőt kisebb számban nyílfarkú és kanalas récék is. A csikóspusztai tavakon és mocsarakon megjelentek az első dankasirályok.

A parti madarak közül láttunk már piroslábú cankókat és bíbiceket. Mintegy 250 daru éjszakázik a védett területen belül, egy szikes mocsárban. A pusztai madarak közül a telelő fajok (kékes rétihéja, gatyás ölyv, fenyőrigó) egy része még itt van, s egy áttelelő vörös kánya is a területen tartózkodik még, de már megérkeztek a barna rétihéják is. A fenyőrigók a seregélyekkel vegyes csapatokban mozognak, s már a seregélyek kerültek többségbe. Egyre több a sordély és a cigánycsuk.

A pusztai ölyvek is megjelentek a revírekben, s hozzáláttak fészkük tatarozásához. Építik fészkeiket a parlagi sasok is. A túzokoknál megfigyelhetők a dürgés első jelei (pózolások). Megjelentek az első pajzsoscankók. A parti madarakat követve felbukkantak az őket követő vándorsólymok is.

A Kígyósi-pusztán a februári és márciusi csapadék hatására újra vízfelületek alakultak ki, így itt is élénk madárvonulásnak lehetünk tanúi. A bíbicek több százas csapatokban mozognak, s egyre több a seregély, az aranylile és a pajzsoscankó. A tőkés récék mellett kanalas, böjti, csörgő, fütyülő, nyílfarkú és kendermagos récékkel is találkozhatunk, fajonként néhány tucattól akár 100-200-as példányig. A napokban megjelentek az első piroslábú cankók is.

A Cserebökényi-pusztákon belül a szentesi termáltavon és az ottani halastavak körzetében 3500 – 4000 nagy lilik tartózkodik. Megfigyeltünk köztük 2-4 példány vörösnyakú ludat. A nyári ludak már elkülönülten, párokban tartózkodnak, költéshez készülődnek.

Székkutas térségében 40-70 példányos darucsapatok mozognak. Március eleje óta a pusztai területeken egyre népesebb seregélycsapatok táplálkoznak. A bíbicek száma folyamatosan növekszik. Láttunk már 50-60 nagy godát, melyek szintén a gyepeken táplálkoztak. Megérkeztek a gulipánok, a pajzsoscankók, s felbukkantak az első aranylilék, hantmadarak és cigánycsukok is.

agrotrend.hu / Kőrös-Maros Nemzeti Park