A vidék megerősítésének része a hazai élelmiszeripar megújítása

Az agrárminiszter kiemelte: soha nem volt még ennyi pénz a vidéki élet vonzerejének növelésére és a gazdálkodók generációváltásának elősegítésére. A precíziós gazdálkodás és a versenyképes hazai élelmiszeripar kiemelten fontos – írja a Magyar Nemzet.

Összesen 7537 milliárd forintot fordít a kormány az évtized végéig a vidéken élők és a gazdálkodók támogatására, az erről szóló kormányhatározat már megjelent a Magyar Közlönyben. A Közös Agrárpolitika segítségével 2027-ig 3272 milliárd forintot kapnak a gazdák az úgynevezett egyes pillérre, vagyis az egységes területalapú támogatásokra, míg a kettes pillér, azaz a vidékfejlesztési keret 4265 milliárd forint. Idén és jövőre a területalapú támogatáshoz kötött hazai szabályozás nem változik.

Nagyobb állami hozzájárulást kap a vidék

– Soha nem jutott még akkora összeg a vidéki Magyarország megerősítésére, mint amelyet a napokban hagyott jóvá a kormány: 2027-ig közel 4300 milliárd forint jut a vidéken élőknek és az agrárium szereplőinek a vidékfejlesztéshez kapcsolódó programokon keresztül.

A jelentős összeg annak köszön­hető, hogy a kormány az uniós források mellé nyújtott nemzeti társfinanszírozást a korábbi 17,5 százalékról az elérhető legmagasabb, nyolcvanszázalékos mértékre növeli – emelte ki a Magyar Nemzet megkeresésére Nagy István. Az agrárminiszter hangsúlyozta: ez az összeg háromszor akkora, mint amelyet az előző, 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban fordíthattunk a vidékfejlesztési programon keresztül a vidékre és a mezőgazdaságra.

Nagy István a több mint négyezer milliárd forintos vidékfejlesztési keret felhasználásáról elmondta: ebből a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői pályázhatnak jelentős támogatásokra a beruházásokhoz, infra­strukturális fejlesztésekhez, és ebből finanszírozzák a mezőgazdaság környezet- és klímavédelmi programjait is.

Fotó: MTI

A miniszter hangsúlyozta: az eddig még soha nem látott nagyságrendű forrásoknak köszönhetően folytatódik a falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének javítása kiemelt cél az évtized végéig. Így a programok többsége a legmodernebb technológiák beszerzését, az infrastruktúra megújítását, az exportképesség növelését segíti.

Ismét napirenden az élelmiszeripar

A miniszter a teljesség igénye nélkül emellett példaként említette: a mezőgazdasági alapanyag-termelés minőségi javulását, valamint a hazai élelmiszergyártás teljes megújítását, így a minél nagyobb mennyiségű, kiváló minőségű feldolgozott termék-előállítását, értékesítését szeretné elérni a kormány.

Ehhez a legmodernebb technológiákra van szükség, a gazdálkodóknak pedig technológiaváltásra, átállva a precíziós gazdálkodásra. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a több ezer milliárdos keretből az agráriumban a generációváltást is segítik. A vidéki életforma része a gazdálkodás, amely jól jövedelmező, valós lehetőség a fiataloknak. – Várhatóan már az év első felében meghirdetjük azokat a programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van – emelte ki Nagy István.

Fotó: Bach Máté

A fiataloknak is lehet vonzó a vidék

A tárcavezető emlékeztetett: változik az uniós szabályozás 2023-tól. Az idei és a 2022-es év átmeneti esztendő lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik, és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők pályázatok, igaz, a 2014–2020 közötti szabályok szerint.

A megemelt forrásokkal az egyik legfontosabb elérendő célunk, hogy a vidéki élet a fiataloknak is vonzó, valós alternatívát jelentsen.

A kormány más eszközökkel, például a Magyar falu programmal, a Modern városok programmal vagy a falusi családi otthonteremtési kedvezménnyel is hozzájárul a vidék megerősítéséhez, fejlődéséhez a legkisebb településektől a megyeszékhelyekig – tette hozzá Nagy István.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet