A Magyarságkutató Intézet azonosította a Hunyadiak és Corvinok genetikai örökségét

Extrém körülmények között kellett dolgozniuk

A kutatás előzményei közé tartozik, hogy a magyar történelmi uralkodóházak vizsgálatait 2014-ben Kásler Miklós és munkatársai dolgozták ki és indították el, majd 2019-től a Magyarságkutató Intézet folytatja ezeket a kutatásokat. 2020-ban Kásler Miklós miniszterként kezdeményezte a Hunyadi-ház archeogenetikai vizsgálatát, amelynek keretében zajlottak egyeztetések a varasdi püspökkel – emlékeztetett rá a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldala.

A kutatás gyakorlati kivitelezését 2021 elején kezdték meg a kutatók Lepoglavában. A Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatására szentelt templom gótikus szentélyében, az oltár előtt, a márvány fedlap alatt található Hunyadi Mátyás fiának Corvin Jánosnak és unokájának Corvin Kristófnak sírhelye.

A márvány sírfedlap eltávolítása után az eredeti XV. századi gótikus sírgödör tárult a kutatók elé, benne egy késői (XIX. századi) ereklyetartó koporsóval, melybe a XIX. századi antropológiai vizsgálat után helyezték vissza a sírban korábban eredeti helyükön nyugvó csontmaradványokat. A kisméretű koporsó helyét, fellelt állapotát fényképesen és rajzosan is dokumentálták, majd eltávolították róla a szinte teljesen egyben megmaradt feliratos koporsófedelet. Ekkor látták, hogy a koporsóban másodlagos helyzetben ugyan, de két egyén csontjai voltak. A csontok helyzetét dokumentálták, majd a helyszínen elvégezték az antropológiai vizsgálatokat és a genetikai mintavételezést.

A Magyarságkutató Intézet munkatársai az extrém körülmények között végrehajtott mintavétel során sikeres DNS-izolálást hajtottak végre, az elvégzett radiokarbon-kormeghatározás pedig megerősítette a régészeti és történeti adatokat. Az antropológiai mérések alapján az egyének koponyája megegyezett a Török Aurél által a XIX. században vizsgált és közölt koponyák fényképével.

Fotó: Facebook

Corvinok ősi európai genom összetételűek

A két vizsgált egyén antropológiai módszerekkel becsült elhalálozási életkora megfeleltethető Corvin János és Corvin Kristóf ismert életkorával. A felnőtt egyén a csontozat morfológiai jellegei alapján férfi, akinek a medencéjén és az alsó végtagján jól láthatók a bal oldali csípőficam következtében kialakult csontátépülés nyomai.

Új generációs szekvenálással meghatározták mindkét egyén teljes genomszekvenciáját. Mindketten az E1b1b1a1b1a6a1c~ Y kromoszómás haplocsoportba tartoznak, amely széles eurázsiai elterjedtséget mutat. Az apa-fiú genetikai kapcsolatot klasszikus STR módszerekkel és teljes genomadatokkal is megerősítették. A genomadatokból PCA analízist, Unsupervised Admixture és f3-outgroup vizsgálatot végeztek el. Minden genomanalízis rámutatott arra, hogy a Corvinok ősi európai genom-összetételűek – írta Facebook-oldalán a Magyarságkutató Intézet.

Azaz a legmagasabb genetikai hasonlóságot az európai neolit mintákkal (mely népek szintén a Kárpát-medencéből eredeztethetők) és az ősi magyarországi neolit és rézkori mintákkal mutattak úgy, mint a Kőrös kultúrából (Kr. e. 6000–5500), az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrájából (K. e. 5500–5000), a dunántúli Lengyel-kultúrából (Kr. e. 5000–4400) vagy Bodrogkeresztúr-kultúrából (Kr. e. 4000–3600) származó minták.

Fotó: wikimedia

Azonosították a Hunyadiak utolsó két férfi leszármazottját is

Az azonosított haplocsoport széles eurázsiai elterjedését támasztja alá a jelenleg leírt két legközelebbi archaikus minta is: egy a középkori Szardíniából (Marcus és mtsai. 2020.) és egy, az Otrar-Karatau kultúrához tartozó minta a vaskori kazah sztyeppéről (Gnecchi-Ruscone és mtsai. 2021). Az azonos főcsoportba tartozó minták a Kárpát-medence területéről a következők: egy avar kori minta (Kr. u. 650–675), egy elit honfoglaláskori minta (Kr. u. 895–950) (Neparáczki és mtsai. 2019.) és egy középkori magyar nemes mintája (Nagy és mtsai. 2021., Olasz és mtsai. 2019.). Corvin Kristóf a ritka, sporadikusan előforduló T2c1+146 mitokondriális haplocsoportba tartozik, ami a Mediterrán részeken a leggyakoribb, édesapja a T2b csoportba tartozik, amely Eurázsia-szerte elterjedt. Mindkét anyai vonal genetikai eredete összeegyeztethető az édesanyák történeti adatokból ismert származásával.

A kutatás során sikeresen azonosították a Hunyadiak utolsó két férfi leszármazottját. A publikációban leírt adatok alapján archeogenetikai vizsgálatokkal azonosíthatóvá váltak a Hunyadi-ház felmenőinek maradványai. A kutatásban a Magyarságkutató Intézet, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet kutatói, a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium kutatói és az atlantai Praxis Genomics LLC kutatója vettek részt.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet