A következő évtized az öntözésről fog szólni

A Kertészet kategória győztesével beszélgetünk paradicsomról, borsóról és természetesen almáról is… Attilát életének egyik érdekessége, hogy alapvetően nem mezőgazdasági végzettségű ember…

Gyerekként építésznek készültem és végeztem az Ybl magasépítő szakán. Aztán édesapám kérésére jöttem az akkor már javában működő mezőgazdasági vállalkozásunkhoz. S, ha már ide szánt a sors, akkor úgy gondoltam, szükségem lesz ilyen irányú végzettségre is. Szarvason végeztem el a főiskolát, előbb növénytermesztő szakon, majd a növényvédelmi szakmérnöki szakon.

Édesapád nem véletlenül kérte ezt, hiszen szerette volna, ha követed a családi hagyományokat és mezőgazdász lesz belőled.

Igen, alapvetően mezőgazdász családból származom és 1998-ban már kiderült, hogy a hét évvel előtte alapított vállalkozás működőképes, nagyon jó érzékkel már akkor érezte, ahhoz, hogy be tudjak tanulni, időben el kell kezdeni a mezőgazdasági pályát.

Volt olyan pillanat az életedben, amikor esetleg megbántad, hogy mégsem magasépítészettel foglalkozol, hanem mezőgazdasággal?

Nagyon érdekes, pont a rendszerváltás idején, 1990-ben végeztem az Ybl-n, amikor is teljesen szétbombázták az építőipari cégeket. Családi hátterem csak a mezőgazdaságban volt, így  bekapcsolódtam, s azt kell mondjam, jót tett a finom atyai iránymutatás. Nem bántam meg.

Jelenleg hol tart akár a családi vállalkozás vagy a Kft., amit vezetsz?

A MOROKO-Farm Kft. ezernyolcszáz hektáron működik, ebből majdnem nyolcszáz hektár bérelt, a többi integrált terület. Ezer hektárunk öntözhető, három lineár berendezésünk van, ami nagy felületet fed le, illetve még három idegen lineár alatt van területünk és két dobos öntözőrendszerrel tudunk még öntözni. Ezért is alakulhatott ki nálunk a jobb területeinken a szántóföldi zöldségtermesztés, mert öntözés nélkül azokat nem lehet eredményesen termelni. Idén is százhuszonkét hektár paradicsomot termelünk az Univernek, van száz hektár zöldborsónk, negyven hektár csemegénk – ezek azok a szántóföldi zöldségkultúrák, amiket jelenleg termelünk. Ebben az integrációban benne van a családom CSMT-je is. A család is közel háromszáz hektáron termel, ebből nekünk lesz harminchat hektár paradicsom, huszonnégy hektár zöldborsó, illetve egy kis másodvetésű csemege. Amellett pedig a családé az almás, ahol 2018-ban telepítettük az első szakaszt. A tavalyi évben telepítettük hozzá a másodikat, így huszonegy és fél hektár intenzív almásunk van, aminek az utolsó nyolc hektárján jelenleg is zajlik a jégháló kitelepítése.

Található a kertben egy érdekesség, az úgynevezett Bibaum technológia. Miért érdekes ez és miért volt szükség erre?

A Fujion fajtánk 4 éves telepítésben már egy karcsúorsó formában, M9-es alanyon működött, de nagyon agresszív a hajtásnövekedése, emiatt a színesedése nem úgy alakult, ahogy szerettük volna. A szaktanácsadónk ajánlására, illetve a fiam igényeinek a kielégítésére úgy döntöttünk, hogy ezt a fajtát ezzel az alannyal fogjuk telepíteni. Ennek más a metszési technológiája, nem karcsúorsó, hanem szuperorsóra kell metszeni, szinte sövény jelleggel kell kialakítani a formáját. Abban reménykedünk, hogy még piacosabb lesz így az alma, jobb lesz a színe.

Bemutatón a gazdák megtekinthetik?

Múlt héten felkerestek a Zöldségtermesztési Kutató Intézetből, hogy szeretnének kollegák ide kijönni, szétnézni, ha vállalnám. A válaszom egyértelmű volt: mi örömmel fogadunk bárkit.

Rengeteg bemutatót tartottál már tevékenységed során, akár paradicsom, akár zöldborsótermesztés tekintetében. Váltsunk is át a paradicsomra! Paradicsomról is mondtál egy érdekességet, hogy az olaszokat kell követni. Miért?

Mi őket követjük. Tudni kell, hogy az olaszok Kalifornia után az egyik legmeghatározóbb paradicsomtermelő nemzet. Mi termelünk száz-százötvenezer tonna paradicsomot, ők négy és félmillió tonnát, tehát nagyon a csúcson vannak. Főleg az észak-olasz részen. Ott rendkívül innovatívak. Folyamatosan változtatják a technológiájukat, megpróbálják minél hatékonyabbá tenni a paradicsomtermesztést. Ennek láttuk a példáját tavaly a Pavese palántanevelőnél, ahová az Univerrel volt szerencsém kimenni. De nem csak látogatóban voltunk, hanem meg is egyezett az Univer a Pavese-vel, hogy idén két kamion palántát fogunk tőlük hozni. Érdekessége, hogy nagy nyomással a termesztő közeget bepaszírozzák a tálcába, ami a Pavese szerint sokkal erőteljesebb gyökeret fog eredményezni, illetve egyszerre fog kipattanni a földből minden palántának a gyökere. Drágább technológia, mint nálunk az alap, de bízunk benne, hogy egységesebb és erőteljesebb palántát, illetve növényzetet fogunk kapni.

Térjünk vissza az öntözéshez! Szerényen mondtad el a területegységeket, de amikor a jelölti kisfilmedet készítettük, akkor szóba került, hogy igazából ti megelőztétek az öntözési közösségeket még egy pár évvel ezelőtt.

Van egy rendkívül nagy felületet lefogó lineárunk. Ötszázhúsz hektár van alatta. Ez 4,9 km-t jelent hosszban. Ilyen hosszú csatorna látja el vízzel a lineárt. 2017-ben megpróbáltunk pályázni csatornabélelésre, ám gyakorlatilag azzal utasítottak el minket, hogy nemcsak a mi érdekeinket fogja ez szolgálni, hanem az egész közösség érdekét. Most pedig pont az öntözési közösségek kialakítása, illetve támogatása a fő prioritás… Ezért mondtam, hogy megelőztük kicsit a korunkat… Természetesen újra be akarjuk adni a pályázatot, mert míg maga a lineárunk nyert tavaly a pályázaton, addig sajnos a csatorna nem… De fafejjel megyünk előre, megpróbáljuk azt is elérni, hogy támogatásból meg tudjuk oldani.

Abban talán megegyezhetünk, hogy a következő évtized az öntözésről fog szólni…

Az elmúlt két év megmutatta… Nálunk a Lineárok még a 80-as években lettek telepítve, körülbelül száz mm/hektár éves kijuttatási mennyiséggel és ez most nem elég. Mindig meg kell gondolnunk, hogy melyik növénynek mennyivel adjunk kevesebbet, mint amit egyébként az időjárás miatt igényelne. Abban bízunk, hogy ez a csatornarendszer kibélelés, illetve az erre a hosszú pályára kerülő újabb lineárt, ha megosztjuk ketté, akkor még hatékonyabb lesz az öntözésünk. Nem kell annyit vonulni, energetikailag is sokkal jobb lesz és remélem, hogy öntözés kihasználtságban is.

Mit gondolsz, a zsűri miért téged választott idén a kertészet kategória győztesének?

Talán megismertek az elmúlt évtizedben… Tudják, hogy folyamatosan a szívemen viseltem a szántóföldi zöldségtermesztés helyzetét. Ezért is volt az a rengeteg szakmai bemutató nálam. Próbálunk mindig valami újat belevinni a termesztésbe és Szarvas határában nem nagyon látni ilyen gyümölcsöst, amit mi itt létrehoztunk. Büszke is rá az egész családunk, én természetesen még jobban, mert az én hatásomra alakítottuk ki. Úgyhogy szerintem összességében ezt értékelték.

Mit jelent egy ilyen díj az ember életében?

Meglepetés volt, már az is, hogy jelöltek, az meg pláne, hogy nyertem is. Érdemes lett volna látni feleségem arcát, amikor elmondtam neki, hogy nyertem… Sokat jelent az egész családnak.

Mi tükröződött az arcán?

Öröm és büszkeség.

agrotrend.hu / Hamvas Atanáz