A koronavírus nem megy vakációra

A koronavírus sajnos nem ment szabadságra, újabb és újabb megbetegedésekről kapunk naponta híreket a világból. Miközben a nemzetközi helyzet fokozódik, idehaza szerencsére ez nincs így, de nem árt óvatosnak lennünk. A védekezést és megelőzést szolgálják a szerdától életbe lépő intézkedések is.

Dr. Wagenhoffer Zsombor

A globális sertéspiacot sem kímélte a koronavírus. Amikor a legnagyobb német sertéshús feldolgozó (Tönnies) üzemeiben tömeges koronavírus megbetegedések történtek, már sejteni lehetett, az ügy nem marad Németországon belül. E mellett az elmúlt napokban újabb pozitív esetekről számoltak be francia, holland, ír, brit és más cég tulajdonában lévő német húsfeldolgozókból is.

Kína az ügy kirobbanását követően azonnal kitiltotta a Tönnies áruit az országból, majd az újabb covid pozitív esetek bejelentését követően a többi érintetett francia, holland, ír, brit, amerikai és brazil feldolgozók termékei előtt is lezárta a piacot.

Tudományos bizonyíték ugyan nincs arra, hogy fagyasztott hússal terjed a koronavírus, de ezzel a kínaiak nem törődnek. Pedig sertéshúsra szükségük van és lesz is még egy jó darabig, hiszen az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is jelen van az országban és gátolja a termelés felfuttatását. Kína az ASP kitörése előtt 95%-ban volt önellátó sertéshúsból, de ennek az 5%-nak a beszerzésével is messze az legnagyobb sertéshús importőr volt a világon, ami napjainkra csak tovább fokozódott. A Földön előállított sertéshús felét, továbbá a világpiacon értékesített mennyiség negyedét Kínában eszik meg.

Visszatérve a német sertésfeldolgozásra, az a legnagyobb és legversenyképesebb Európában, amely az EU27 termelésének 23 százalékát adta tavaly. Sertéslétszámban ugyan Spanyolország megelőzi, de a németek jelentős mennyiségű (2017-ben 4,7; 2019-ben 3,3 millió) külföldről behozott sertést vágnak évente a saját előállítású vágósertés mellett (amiknek száma tavaly 51,8 millió volt).

Ezért is volt és van nálunk és minden európai sertéspiacon érezhető hatása, amikor heti 100 ezer sertés levágását kell hirtelen megoldani más üzemekben, illetve ha a világ legnagyobb sertéshús vevője (Kína) nem vásárol az egyik legnagyobb beszállítójától (Tönnies). Ezt csak tetézte az elmúlt napokban bejelentett, több európai feldolgozó kitiltása a távol keleti országból.

fotó: pixabay.com

Az élősertés és a hasított félsertés felvásárlási ára ennek hatására zuhanni kezdtek Európa szerte. Németországban az elmúlt két hétben több mint 10, Hollandiában 15, Belgiumban 10, Dániában 8 százalékkal csökkentek az árak. Mivel a magyar árszintek a német árakkal együtt mozognak, sajnos elkerülhetetlen, hogy 400 Ft alá csökkenjen a vágósertés ára. Kérdés hol fog ez a negatív trend megállni.

A német húsipar versenyelőnyét a kiválóan szervezett és modern üzemek mellett annak köszönheti, hogy a legnehezebb fizikai munkát, a vágást és csontozást nyomott áron kiszervezték közép-, és kelet európai (köztük több száz magyar) henteseket, húsipari szakmunkásokat alkalmazó alvállalkozóknak. A német sertéshús azért olyan olcsó mert (ottani viszonylatban) alacsony órabérért, gyakran 10-12 órát dolgozó, koszos, igénytelen szálláson zsúfoltan elhelyezett külföldi munkások állítják elő. Az a szolgáltató, aki jobb körülményeket biztosít dolgozóinak, versenyhátrányba kerül.

További érdekes és eddig sehol nem közölt információkat erről a témáról a MÁL kedden (július 14-én) megjelenő legújabb számában olvashatnak.

agrotrend.hu / Dr. Wagenhoffer Zsombor