A húspiacon jelentős drágulás mutatkozik a sertéspestis miatt

Hihetetlen mértékű drágulás söpört végig a sertéshúspiacon, a friss húsok mellett a készítmények ára is igencsak megugrott az elmúlt hónapokban. A Nemzeti Agrárkutatási és ­Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézetének (NAIK AKI) statisztikája – amely tíz fővárosi bolt árait veszi alapul – azt mutatja, hogy a sertéskaraj kilója hozzávetőlegesen száz forinttal, a tarja 170 forinttal, a sertéscomb 250 forinttal drágult április óta – írja a Magyar Nemzet.

A sertéspestis következménye a dráguló húskészítmények és húsáruk – fotó: pixabay.com

A készítményekért is jóval többet kérnek a kereskedők. Míg a sertéspárizsi kilója április elején 1560 forint körül alakult, november végére az ár 1850 forint fölé ugrott. Hasonló mértékű drágulás volt a szárazkolbász és a téliszalámi esetében is. Utóbbi kilónkénti átlagára csaknem 800 forintot emelkedett néhány hónap alatt.

A drágulás hátterében egyértelműen az afrikai sertéspestis járvány okozta keresletnövekedés áll, a vágósertés ára ugyanis a betegség intenzív terjedése óta az egekbe szállt. A NAIK AKI adatai szerint egy év alatt csaknem 40 százalékkal nőtt a hazai nevelésű vágóállat élősúlyos ára.

Az alapanyagárak ilyen mértékű drágulása a feldolgozókat is érzékenyen érintette.

– A sertéságazat sosem tartozott a magas jövedelmet biztosító iparágak közé, ezért sem a termelőknek, sem a feldolgozóknak nincs akkora tartaléka, hogy egy ilyen arányú árváltozást le tudjanak nyelni – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára.

A szakember jelezte: lassan második éve tetőzik a sertéspestist okozó vírus terjedése, aminek egyik legnagyobb vesztese Kína, ahol milliószámra ölték le az állatokat. A jelentős mennyiségű sertéshúst fogyasztó országban pótolni kellett a kieső mennyiséget. A kereslet ugyan nem Magyarország, hanem a nagyobb sertéstartó országok felé irányult, az európai uniós és a világpiaci helyzet a hazai árakra is hatott. A szomszédos Romániában több százezer sertést kellett a betegség miatt vágóhídra küldeni, a hiányzó alapanyagot pedig Magyarországról próbálják beszerezni az ottani üzemek. Mindezek miatt a hazai feldolgozók is rövid időn belül kiugróan magas alapanyagárral találták szembe magukat.

– Minden élelmiszeripari ágazatban meghatározó az alapanyag ára. Az üzemek rákényszerültek arra, hogy a megnövekedett költségek egy részét továbbhárítsák a kereskedelem felé – mutatott rá a VHT titkára. Ennek mértéke azonban, véleménye szerint, még mindig elmarad attól, amit az alapanyagárak emelkedése indokolna.

– Mindannyian a zsebünkön érezzük a sertéshúsok és húskészítmények drágulását, azonban nem elszigetelt esetről van szó, az Európai Unió más országaiban is hasonló áremelkedés ment végbe. Sajnos el kell fogadni, hogy ebben a gazdasági helyzetben a gyártóknak nem maradt más választásuk – jegyezte meg Menczel Lászlóné.

Magán az alapanyagon sem tudnak spórolni az üzemek, hiszen a Magyar élelmiszerkönyv szigorodásával a készítmények hústartalma megnövekedett. A fogyasztók is hozzászoktak a jobb minőséghez, amit a továbbiakban is elvárnak. A színvonalat tehát tarta­niuk kell a gyártóknak, ráadásul az üzemek költségeit más tényezők is növelik: az energiaárak és a munkaerő is egyre drágább.

Menczel Lászlóné szerint ez utóbbi esetében a helyzet egyre drasztikusabb lesz. A szakembereket minden eddiginél jobban meg kell fizetni, hiszen nagyon kicsi a kínálat hozzáértő munkaerőből. A világpiaci helyzetet és a sertéspestis terjedését látva valószínűleg hosszabb távon a mostanihoz hasonló árakra kell számítaniuk a vásárlóknak. A szakemberek reménykednek abban, hogy a jövőben gátat lehet szabni a fertőzés terjedésének, ám hosszú időbe telik, amíg újra normalizálódhat a helyzet a húspiacon.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet