A húsfogyasztás nem egészségtelen!

Világszinten a fejlett országok fehérjefogyasztása a legnagyobb, de a fejlődő országok esetében is megfigyelhető a folyamatosan növekvő tendencia. Az állati eredetű fehérjeforrásokkal kapcsolatban elsősorban a vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények túlzott mértékű fogyasztását hozzák összefüggésbe a daganatos betegségek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával.

Fotó: wikimedia

KÉT FONTOS VEGYÜLET
A fehérjebevitel fokozza az mTOR nevű protein-kináz enzimfehérje és az IGF1 aktivitását. Előbbi vegyület a sejtek növekedésének, túlélésének és anyagcseréjének szabályozásában játszik szerepet, míg az inzulinszerű növekedési faktor egy növekedési hormon. Ezek a fehérjék megakadályozzák az autofágiát, és a sejteket növekedésre késztetik. Az autofágia valójában egy molekuláris körforgás, amely során az elhasználódott, régi, káros makromolekulák alegységeiből új készül, a szervezet egyfajta újrahasznosítási eszköze. Az mTOR és az IGF1 krónikusan magas szintje hajlamosíthat a daganatképződésre. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezt a károsan magas szintet nem csak a húsok, hanem a szénhidrátok, különösen azok finomított formáinak fogyasztása idézi elő.

ÁTTEKINTő KÖZLEMÉNYEK
A WHO daganatos megbetegedések megelőzésére vonatkozó ajánlása alapján vörös húsból az ajánlott heti mennyiség elkészített formában 350–500g, tehát maximum 700-750g nyers vörös hús. A különböző vizsgálati módszereket az eredmények megbízhatósága alapján rangsorolni lehet. Az ajánlások alapját a különböző megfigyelésen alapuló vizsgálatok adják, amelyek célja a populáció egészségi állapotára vonatkozó adatok gyűjtése, elemzése. A megfigyelésen alapuló kutatások, különösen a retrospektív elemzések bizonyító ereje kicsi. A nagyobb bizonyító erővel bíró követéses (kohorsz) vizsgálatok idő- és költségigénye jelentősebb, számolni lehet a résztvevők lemorzsolódásával és az együttműködésük mértékének változásával. A témában az elmúlt években számos „rendezett áttekintő közlemény” és metaanalízis született, amelyek szigorú minőségi kritériumok alapján szelektált közleményeket elemeznek.
Mivel a publikációk szakmai minősége nem egységes, ezek segítségével objektívebb kép kapható a tudományos bizonyítékok jellegéről és erősségéről.

A HÚS EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSÁT SZÁMOS TÉNYEZő BEFOLYÁSOLJA, MINT PL. AZ ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, A HÚS MINőSÉGE ÉS AZ ÉLETMÓD.

A HÚSFOGYASZTÁS ÉS AZ ÉLETMÓD
A vizsgálati eredmények értékelésekor több tényezőt érdemes figyelembe venni, mivel a húsfogyasztás egészségre gyakorolt hatását számos tényező befolyásolhatja. Többek között a hús elkészítési módja, mert az erős hőkezelés (grillezés, serpenyőben sütés) előrehaladott glikációs végtermék képződéséhez vezet, amely összefüggésbe hozható a krónikus betegségek kialakulásával. Az elfogyasztott húsok minőségéről keveset lehet tudni (pl.: gyorsétt ermi hamburger). Megfigyelések szerint a több vörös húst fogyasztókra jellemzőbbek az egészségtelen szokások, mint a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód. Ezen tényezők mindegyike hajlamosít a daganatos, szív- és érrendszeri, illetve egyéb krónikus betegségek kialakulására. Hatásaik elkülönítése a húsfogyasztási szokásoktól és annak mértékétől nem lehetséges, ami szintén nehézzé teszi az objektív kiértékelését. A következtetések levonásakor figyelembe kellene venni, hogy a korreláció, ami csupán azt mutatja, hogy a két vizsgált tényező nem független egymástól, nem feltétlenül jelent okozatisági összefüggést. Például az Egyesült Államokban lévő Maine államban közel 10 év adatai alapján pozitív korreláció mutatható
ki a margarinfogyasztás mértéke és a válások előfordulása között, de belátható, hogy az okozatisági összefüggés esélye minimális.

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGJELENT ÁTTEKINTő KÖZLEMÉNYEK ALAPJÁN NINCS EGYÉRTELMű OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS A HÚSFOGYASZTÁS ÉS A DAGANATOS, VALAMINT A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK ELőFORDULÁSA KÖZÖTT. A FELDOLGOZOTT HÚSKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA ROSSZABB.

agrotrend.hu / Dr. Hetényi Nikoletta / MÁSZ