A hét témája: az agráriumot szeretné közelebb vinni a fiatalokhoz a NAK

A szórakoztató, interaktív formában megjelenő programokon Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője tart előadásokat a megyeszékhelyek egy-egy kiválasztott általános és középiskolájában. A rendezvényekbe a helyi termelőket is bevonják, a résztvevőket pedig helyi élelmiszerekkel is megajándékozzák. A kezdeményezésről Süle Katalin beszélt az agrotrend.hu-nak.

Miért gondolták úgy, hogy szükség van egy ilyen előadássorozatra? 

– A program elindításának apropóját az szolgáltatta, hogy edukációs jelleggel létrehoztuk az Itthonról Otthonra Facebook oldalt, ahol szeretnénk az odalátogatóknak információkat nyújtani az egészséges táplálkozásról, tudatosan rávilágítva a helyi termékek sajátosságára, a jó minőségű, éppen a hazai piacokon elérhető magyar élelmiszerre. Az oldalon igyekszünk mélyen gyökerező, a fogyasztás növekedését gátló tévhiteket is eloszlatni.

fotó: NAK

Úgy gondoltuk, jó lenne, ha ezek az információk eljutnának a fiatalokhoz is, hiszen a gyerekek azok, akik felnőve tudatos vásárlókká válhatnak, és már most formálni kell az ő szemléletüket. Erről beszélgetve egy alkalommal felvetettem Győrffy Balázsnak, a NAK elnökének, hogy mi lenne, ha szerveznénk egy ilyen tematikájú megyelátogatást, ő pedig jó ötletnek tartotta, hogy keressük meg a Klebelsberg Központot (KK). Solti Péter, a KK elnöke elsőre mellénk állt és együttműködött velünk, így ők jelölték ki a megyei jogú városokban azt a két iskolát, ahová elmentünk, és természetesen ők egyeztettek a tankerületi vezetőkkel.

Ez volt az elindulási pont, majd felvettük az iskolákkal a kapcsolatot, megegyeztünk abban, hogy milyen korosztályú gyerekeknek szeretnénk előadást tartani. Természetesen az iskola volt minden esetben az, aki összeállította a csoportokat. Van, ahol egyszerre 300 gyermek is részt vesz az előadásokon. 

Milyen részekből áll program és kik alkották meg?

– Két külön előadásanyaggal készültünk, amit Fekete Zsanett kabinetfőnök-helyettes és kommunikációs csapata rakott össze, illetve az én kollégáim, valamint a megyei elnöktársaimat vontuk be. A programokon – a korosztály sajátosságaihoz igazodva – először én tartok előadást a helyi termékekről – legyen az növényi vagy állati eredetű -, az élelmiszerről, az ezekhez kapcsolódó élettani hatásokról, a különböző élelmiszercsoportokról és a különböző élelmiszeripari felhasználási lehetőségekről.

De – a dietetikus kollégák tanácsait és javaslatait felhasználva – beszélek arról is, hogy a különböző, nemcsak élettani, hanem emésztési problémák, különböző allergén megbetegedések kiküszöbölésére milyen lehetőségek állnak rendelkezésre hazai élelmiszerekből, természetesen külön kiemelve a magyar sajátosságokat.

Ezt követően a megyei elnöktársaim térségük sajátosságairól beszélnek, például hogy milyen növényeket, alapanyagokat termesztenek ott nagyobb mennyiségben, milyen állati termékek jellemzők, vagy ha van feldolgozókapacitás, melyek ezek. Tehát olyan komplex információt kapnak a gyerekek egyrészt országos kitekintéssel, másrészt a megyei sajátosságokkal, amelyekről a városi gyerekeknek általában kevés információjuk van.

Ezt követően helyi termékeket kóstolhatnak a gyerekek, melyeket minden esetben az ottani gazdálkodók ajánlanak fel. Számos megyében maguk a gazdálkodók is eljönnek, hogy bemutassák saját terméküket, elmondják a gyerekeknek, hogyan készülnek és hogyan jutnak el a vásárlókhoz. Nagyon örülök ennek, hiszen ők az arcukat adják a termékekhez, és ennek köszönhetően nem pusztán elvont fogalom lesz a helyi magyar termék, hanem hozzá is tudják kötni árukhoz, emberekhez.

fotó: NAK

Nagy öröm számomra, amikor nap végén a gyerekek arról érdeklődnek, hogy ezeket a termékeket hogyan tudják otthon vagy a nagyszülőknél a kiskertben termeszteni, vagy hogyan tudják megvásárolni, hol vannak azok a helyi, termelői piacok, ahol a szülőknek is meg tudják mutatni. Ilyenkor úgy gondolom, hogy nagyon jó úton haladunk, és elérjük a célunkat.

A látogatások során milyen tapasztalatokat szereztek? Mi volt a legmeglepőbb önöknek, és mi okozta például a legnagyobb újdonságot a gyerekeknek?

– A fehérjeforrások kapcsán beszélgettünk a baromfihúsfogyasztásról, és ekkor került szóba a nyúlhús. Ez okozta a legnagyobb felhördülést. Baranyában történt, ott ült előttem 300 gyerek, és amikor a nyúlhúsról beszéltünk, akkor szinte mindenki ugrott egyet, hogy te jó ég, ezt nem is gondoltuk. Közben pedig voltak ott olyan gyerekek, akiknek a családjában ennek hagyománya van, ezt el is mondták, és akkor egymással kezdtek el beszélgetni a gyerekek. Nagyon érdekes volt, hogy van egy információ, amin a többség megrökönyödik, míg másoknak ez természetes, csak eddig ez nem volt beszédtéma. Izgalmas, ahogy elkezdenek egymással olyan dolgokról beszélni, ami szóba se kerülne egyébként.

Mennyire vannak tisztában a városi gyerekek a mai mezőgazdasággal, a magyar körülményekkel? És milyen visszajelzések érkeztek?

– Azt látom az eddigi tapasztalatok alapján, hogy azok a gyerekek, akiknek generációk óta nincs kapcsolatuk a mezőgazdasággal, ők úgy gondolják, hogy különböző értékesítési pontok vannak, ahová odamennek, leveszik a polcról a terméket, beteszik a kosárba, hazaviszik és megeszik. Nagyjából ennyi a tudás.

Azok a gyerekek ismerik, akiknél valahol, valaki a családban foglalkozik mezőgazdasággal. Nagyon kevés volt, ahol kertészeti tevékenységet, állattenyésztést vagy állattartást is folytatnak. A paradicsomról, paprikáról, hagymáról, burgonyáról vannak ismereteik, de ezeken kívül nem nagyon van információjuk, például hogy a különböző gyümölcsöket hogyan és hol termesztik. Evidensnek tűnik, hogy bemegyek a boltba – vagy jó esetben a piacra – és megveszem.

De hogy ez hogyan is kerül oda, arról kevesebb információjuk volt. Ugyanakkor nagyon érdeklődve hallgatták, és számomra nagyon pozitív visszacsatolást jelent, hogy egyrészt az iskolák kérték, hogy hagyjuk náluk az anyagot, másrészt a gyerekek sokat kérdeznek. Eleinte visszafogottan, de aztán nagyon belejönnek. A nagyobbaknál, a középiskolai korosztálynál egy WHO-s tanulmány is szóba kerül az előadásban, és ebből nagyon megragadja a figyelmüket a „naponta ötször ötszínű alapanyagból” táplálkozás elve.

Érezhetően elgondolkodnak azon, hogy tényleg oda lehetne figyelni arra, hogy mikor és hogyan fogyasztom ezeket a termékeket. Úgy gondolom, már elkezdett egy párbeszéd kialakulni köztünk, és akkor már jó úton vagyunk.

agrotrend.hu