2016 nyarán egy jacht kelt át az északnyugati és északkeleti átjárón. David Hempleman-Adams "Polar Ocean Challenge" elnevezésű projektjének célja ezzel az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az északi-sarkvidéki tengeri jég fogyatkozására. Noha a világsajtóban számos cikk jelent meg az angol kalandor szenzációs vállalkozásáról, változást nem tudott elérni, ahogy a klímakutatók sem, akik az elmúlt években is számos tanulmányban támasztották alá a tényt, miszerint a sarkkörök "leolvadása" egyre elkerülhetetlenebb.

Fotó: pixabay.com

Azóta mi is több, az éghajlatváltozással összefüggő időjárási anomáliáról adtunk hírt, legutóbb a szibériai sarkvidéken a nyári hónapokban mért rekordmagas átlaghőmérsékletről, mely illeszkedik a térségre jellemző hőmérsékleti tendenciához, így ahhoz is, hogy az Arktisz immáron kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál.

A nyáron észlelt szélsőséges időjárási jelenséggel összefüggésben most a szibériai Laptyev-tenger térségére szegeződik a nemzetközi figyelem. Az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett régióban ugyanis nem indult el az októberben szokásos jégképződés, ilyen pedig még soha nem fordult elő a rendszeres időjárási mérések kezdete óta.

A fagyást az elhúzódó, rendkívül meleg észak-oroszországi időjárás, valamint a meleg atlanti-óceáni áramlások betörése késlelteti. A térségben az óceáni vízhőmérséklet több mint öt Celsius-fokkal haladta meg az átlagot a rekordot döntő hőhullám, valamint a tavalyi téli tengeri jég szokatlanul korai olvadása miatt.

Az évnek ebben a szakaszában a Nap alig több mint egy-két órán át kúszik a horizont fölé, így hosszú időbe telik, míg a megrekedt hő eloszlik a légkörben.

Ennek hatásaként pedig a jégmentes nyílt vízi felszín kiterjedése rekordot is döntött az Északi-sarkvidéken.

Az Északi-sarkvidék olvadását vizsgáló kutatások egyébként évtizedek óta zajlanak, legutóbb áprilisában publikáltak egy tanulmányt, melyben a világ 21 kutatóintézete azt vizsgálta, miként változik a jövőben a Jeges-tenger (más néven Északi-sarki-óceán) jégtakarója, ha továbbra is magas lesz a szén-dioxid-kibocsátás.

Eredményeik igen borús jövőt festenek: még ha sikerülne is – az iparosodás előtti szinthez képest – 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést, akkor is nagy a valószínűsége annak, hogy a Jeges-tenger jege egyszer-egyszer eltűnik nyaranta, már 2050 előtt.

Mindezen jelenségek a klímaszkeptikusok számára újabb bizonyítékul kellene szolgáljanak arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását sürgősen és drasztikusan csökkenteni kell.

agrotrend.hu / Ecolounge