Gazdálkodás

Új víztakarékos módszer, háromszoros termés – egy bökkenővel

A károsanyag kibocsátás csökkentésétől a kevesebb víz és szántóföld szükségességén át a több termésig minden fenntarthatósági szempontnak megfelel a hagyományos gazdálkodás alternatívájaként megjelent új módszer. A vertikális gazdálkodás beindítása tőkeigényes, de az élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából sürgető feladat.

Az Egyesült Királyságban a Tesco támogatja beszállítói innovációit. A Guardian cikke szerint ilyen innovatív beszállító például a Wicks Farm, amely azon maroknyi termelő egyike, amely vertikális farmokat használ az általa egész évben a Tescónak értékesített szamócák egy részének megtermelésére. A vertikális farmok, amelyekben a növényt egymás fölötti „rétegekben”, ellenőrzött, beltéri környezetben termesztik. Ez a hagyományos, egy síkban történő termesztéshez képest 50 százalékkal kevesebb vizet igényel, mérsékeltebb a szán-dioxid-kibocsátása, mint ha hagyományos módszerekkel termesztenék, de a kevesebből több lesz, ugyanis

három és félszer több gyümölcsöt terem négyzetméterenként.

Kulcsszempont a fenntarthatóság

A vertikális farm, mint termesztési módszer hódít a világban: nem is olyan régen, 2024 szeptemberében Amerikában nyílt meg a világ legnagyobb beltéri szamócafarmja. A Plenty Richmond Farm a tervek szerint évente több mint 1800 tonna szamócát terem 30 méter magas tornyokon és mindössze 3700 négyzetméter területen.

A vertikális farmok működtetésének alapgondolata, hogy miközben a Föld népessége növekszik, így a szükséges élelmiszer mennyisége is egyre nő, a megművelhető földterületek nagysága csökken.

A Plenty projekt abban is különleges, hogy a míg a vertikális farmok többsége levélzöldségeket termeszt, addig ott szélesebb a termeszthető növények köre, köszönhetően egy olyan moduláris termesztési rendszernek, amellyel például a szamóca termesztése is megoldható. A vertikális elrendezés előnyének tudják be

a tápanyagok egyenletes elosztását,
a szabad légáramlást és
az intenzívebb megvilágítást,

amelyekkel magasabb hozamot és egyenletesen magas minőséget érnek el, és a károsanyag kibocsátás mérséklése is megoldódik.

A rendszer természetesen mesterséges intelligenciával működik, ami naponta 10 millió adatot elemez, és a termesztőhelyiségek környezeti jellemzőit a növények változó igényeihez igazítja.