Új kihívások és lehetőségek a magyar mezőgazdaságban

Az utóbbi évek nehézségei komoly feladatok elé állították a gazdálkodókat, ezért az idei év kihívása a hatékonyságra való törekvés lesz. Így foglalta össze Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. vezérigazgatója a termelők előtt álló időszakot. Mint mondta: ha az országos termésátlagból és mennyiségből vezetjük le az eredményességet, akkor mindig alacsony lesz a bevétel, és mindig drága marad az inputköltség. 

Forrás: pixabay.com

A vezérigazgató szerint ha nem leszünk kellően hatékonyak, akkor a jövedelmezőségünk mindig borotvaélen fog táncolni. Hogy ez ne így legyen –tette hozzá, ahhoz mindenképpen elő kellene venni a régi szakkönyveket, amelyekben már a nyolcvanas évek közepén leírták, hogyan lehet elérni a magas termésátlagot. Ha a kukoricáról beszélünk, akkor nem szégyen 10, vagy afölötti termést realizálni hektáronként, de ez igaz bármely más növényre, hiszen a világpiaci árakat nem a magyar mezőgazdaság teljesítménye befolyásolja, mert mi csak a követői vagyunk.

-A 40 évvel ezelőtti időszakhoz képest a lehetőségeink sokkal jobbak, mint napjainkban, hiszen ha csak egy hibridvetőmagban rejlő terméspotenciált nézünk, akkor az megduplázódott, ezért már nem elérhetetlen a 10-15 tonna fölötti kukoricamennyiség. Nyilván Magyarországon ehhez elengedhetetlen az öntözési háttér, de vannak olyan folyóvölgyek és kisebb területek, ahol öntözés nélkül is stabilan el lehet érni a 8-10 tonnás termésátlagot, viszont az öntözés a veszteség kockázatát csökkenteni, vagy esetleg minimalizálni tudja –hangoztatta Czina Ferenc.

Mivel a vizet nem lehet pótolni mással, ezért a körülményeknek kitett területeken újra kell gondolni a vetésszerkezetet, és nem biztos, hogy a 20-30 évvel ezelőtti gyakorlathoz kell ragaszkodni, ami már nem életképes. A Dél-Alföldön az elmúlt három évben a kukoricatermés jövedelmezősége nagyon megkérdőjeleződött az aszály miatt. Ezt igazolják vissza azok az idei előrejelzések, mely szerint tovább csökken a kukorica vetésterülete és talán minden idők legnagyobb napraforgó vetésterületével számolhatunk az országban. „Sem az én korosztályom, sem pedig a nálam idősebb generáció nem gondolta volna, hogy tavaly Lengyelországban több kukoricát vetnek, mint Magyarországon. Ezt nyilván az ottani klimatikus körülmények most már lehetővé teszik, hogy nem csak rövidebb termesztési idejű siló kukoricát tudnak eredményesen és hatékonyan termeszteni, amelyre több fajtatulajdonos és nemesítőház is építi a kukorica vetőmag előállítását”.

Milyen érvek szólnak a napraforgó mellett?
A napraforgó vízhasznosító képessége sokkal jobb, mint a kukoricáé. A napraforgóból bármely gazdálkodónak hamarabb van bevétele, a termesztése és a növényvédelme nem bonyolult történet, mint a repce, vagy a cukorrépa esetében. Földrajzi elhelyezkedéstől vált függővé a napraforgó, vagy az alternatívaként megjelent cirok, vagy az Agrár Környezet-gazdálkodási Programban népszerű lucerna termesztése.

Itt marad még meghatározó a kukorica
A Dél-Alföldön láthatóan visszaszorult a kukorica, viszont a Nyugat-Dunántúlon, vagy Észak-Magyarországon még bízhatnak jó termésben a gazdálkodók. Attól nem kell tartani a jövőben sem, hogy a 4 – 4,5 millió tonnát Magyarországon nem leszünk képesek megtermelni. A 700 ezer hektárra lecsökkent kukorica termőterületen egy elfogadható, közepes termésátlaggal – 6 tonna – 4,2 millió tonna megterem ezután is, ami a magyar szükségeteket fedezni tudja.

A hatékonyságon van a hangsúly
Az aszályos időszakra be kell rendezkedni az Agrolink első embere szerint, és olyan tenyésztési idejű növényekkel érdemes foglalkozni, amelyek kikerülik a nyári forróságot. A berögzött, megtanult dolgokat újra kell értékelni, és el kell kezdeni megpróbálni változtatni. Tehát nem a valóságtól elrugaszkodott gondolat a márciusi kukoricavetés, és a bevált hibridek alkalmazása. Ha ezt augusztusban be tudjuk takarítani eredményesen, akkor lesz időnk talajt előkészíteni a kalászosoknak és a repcének.

Van tehát más növényekben is fantázia az utóbbi évek nehézségei után. Nyilván olyan speciális növényekről van szó, amelyeknél helyzeti az előnyünk, és nem a világpiac a meghatározó, de itt is változhat évek alatt a helyzet: a zöldborsó és a csemegekukorica feldolgozóknak a felkínált termeltetési árai azért messze elmaradnak a gazdák által elvártól. 

Agrolink: sikeres évet zártunk
A cégcsoport saját területi ellátásán kívül egyre nagyobb mértékben tud bővülni a magyar gazdák bizalmának köszönhetően és már 10 százalékos piaci részaránnyal rendelkezik a magyar agrárinput piacon. Tudnak mindig egy harmadik, negyedik lehetőséget kínálni arra, hogy megtalálják a számításaikat. A pályázati időszak első elgondolásra ezt a lendületet tovább fokozhatja, de az agrárinput kereskedelemben ez a bőséges és menetrend szerűen elindult pályázati időszak nem biztos, hogy sok jót hoz. Az AKG kapcsán meggyőződése Czina Ferencnek, hogy a jövedelmezőségi mutatók miatt nagyon sokan pályáznak, viszont a kritériumok között szerepel a csökkentett növényvédőszer felhasználás. Az amúgy is alacsony növényvérűszer felhasználás után újabb 20 százalékos csökkenés várható a felhasznált kemikáliák tekintetében.

-Véget ért az olcsó termesztés időszaka, be kell rendezkedni a magasabb előállítási költségekre, viszont ha a hatékonyságot vesszük alapul, akkor ezzel ellensúlyozható lesz majd ez a magas inputár. Innen nézve valójában nem magasak ezek az árak, mert aki alacsony megtérüléssel termel és kevésbé hatékonyan, annak minden bekerülési költség drága lesz és minden terményen olcsó lesz a megtérülés –foglalta össze Czina Ferenc.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu