Talajtakarás, vagy gyomosság?

A KAP megújulása kapcsán egyik legfontosabb elem a talaj takarása, a talajélet serkentése a növényi gyökerek által, a vizek helyben történő visszatartásának elősegítése, valamint a szél és vízerózió elleni védekezés. A Feltételesség kapcsán is alapelvárásként jelenik meg a szántóterületek, illetve ültetvények sorközeinek takarása többek között zöld növényzettel – ez lehet vetett, vagy spontán kialakuló -, mulccsal, szármaradványokkal. A feltételességben, vagy az AÖP-ben elszámolni kívánt parlag az idei évtől nem lehet csupasz, úgynevezett „fekete ugar”, hanem a talajt takarni szükséges.

Mindezek érdekében a pihentetés idején, illetve az őszi-téli talajtakarás (szántón/ültetvényben) esetében is megengedett a spontán zöld növényi talajtakaró kialakítása, a terület adottságaihoz alkalmazkodó talajtakaró/zöldtrágya növények vetése. Fentiek okán az eddig megszokott „fekete” – gyomtalan – talajfelszínen különböző, akár „gyomnak” tűnő vegetáció alakulhat ki, mely megjelenhet a ”Forgatás nélküli talajművelés” választható gyakorlatnál, az ÖKO gazdálkodást folytatók esetében is.

A fentiek ismeretében fontos újra gondolni bizonyos kérdéseket:

• Mi a gyom? Minden számunkra nem kívánatos növény, vagy csak az inváziós fajok, veszélyes gyomnövények?
• Mikortól válik a talajtakarás gyomossággá, azaz mi a számunkra nem kívánatos?
• Hogyan válnak el a talajtakarás miatt spontán előjövő zöld borítottságát biztosító növények a gyomosodástól?
• Hogyan kerülnek meghatározásra az ellenőrzési szempontok, mire szükséges figyelni a gazdálkodóknak?

A „Talajtakarás a minimumkövetelmények és a gyomosság tekintetében” című NAK kiadvány a felmerült kérdések megválaszolásában és a KAP elvárásainak teljesíthetőségében nyújt segítséget a gazdálkodóknak a gyomosodás témájában.

agrotrend.hu / NAK, Sztahura Erzsébet