Nem a korai kaszálás, hanem a rossz jogszabályok veszélyeztetik a gyepek élővilágát

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége fontosnak tartja, hogy a magyar lakosság mindenféle médiatartalomban reális és szakmailag megalapozott hírekkel találkozzon. Különösen fontos számunkra a szakmánkkal és a környezettel, illetve annak védelmével kapcsolatos információk objektív, pontos, szakmailag megalapozott közlése. Ezen elvek alapján láttuk szükségesnek reagálni a WWF hazai szervezetének július 15-én megjelent közleményére.

A WWF Magyarország az Agrárminiszter azon bejelentését kritizálta, amelyben arról tájékoztatott a tárcavezető, hogy az aszálykárok enyhítése érdekében engedélyt kért az Európai Bizottságtól az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) érintett gyepterületekhez kapcsolódó kaszálási korlátozások feloldására. A szervezet szerint ez az átgondolatlan kérés a hazai gyepek kevesebb mint 1%-át érinti, ami a takarmányhiányt érdemben nem enyhíti, ellenben olyan élőhelyek sérülhetnek, ahol július első felében még a fűben fészkükön kotlanak a madarak, vagy ahol röpképtelenek a fiókák, továbbá ritka, védett lepkék szaporodási időszakát is keresztülvághatja a kasza.

Kaszálón fennhagyott búvósáv. Fotó: Faragó Ádám / őNPI

Az alábbiakban agrárszakmai és természeti szempontok alapján néhány kiegészítést teszünk és megjegyzést fűzünk a megjelent hírhez.

Májusban optimális az első kaszálás

A WWF Magyarország szerint az AKG előírásoknál korábbi kaszálás engedélyezése olyan látszatintézkedés, amitől érdemben nem fog növekedni a réti széna mennyisége és a takarmány ára sem csökken, ugyanakkor védett lepkék és madarak állományait képes megsemmisíteni egy rosszul időzített kaszálás. A valóság azonban az, hogy több és legfőképpen jobb minségű réti szénát tudunk betakarítani, amennyiben az AKG programokban előírt dátumoknál korábban kaszáljuk le a gyepet. A szakmailag optimális kaszálási időpont május első és harmadik dekádja közötti időszak.

Sokat romlik az emészthetőség

A kaszálási és legeltetési korlátozások dátumai nagyon távol esnek az optimálistól, emiatt jelentősen csökken az állatok számára betakarítható és takarmánynak alkalmas széna mennyisége. A legnagyobb gond a széna emészthetőségének óriási mértékű romlása. Magyarországi kísérletek szerint a leggyakoribb gyepalkotó pázsitfüvek emészthetősége naponta átlagosan 0,7 százalékkal csökken, és a május eleji optimumhoz (65%) képest június elejére 50% alá esik. Az állattartóknak ez hatalmas veszteséget jelent, nem beszélve arról, hogy a júliusban kaszált, magját elpergetett fű már csak alomszalma értékű.

A zonális gyepprogramokban kaszálni legkorábban június 15-től, a Magas Természeti-értékű Területeken július 1. után lehet. A hegy- és dombvidék madárvédelmi programokban a gyepterület legfeljebb felén lehet július 31. előtt kaszálni, az alföldi gyepeken pedig július 1. előtt csak a terület felén lehet legeltetni.

Nem elég a kompenzáció

Ami az állattartók jövedelem kiesését illeti, gyakran halljuk azt az érvelést, hogy azért kap pénzt a gazda, hogy ne kaszálja le a madárfészkeket. Ehhez képest a szomorú valóság az, hogy a kompenzáció kiszámítása során nem a reális piaci szénaárakból és nem a jól kezelt gyepre jellemző hozamokból indultak ki. Sajnos a kieső potenciális termés és az elmaradt jövedelem kompenzálása csak részben történik meg. Ezt már többször szóvá tettük, de egyelőre még nem sikerült érvényt szerezni kérésünknek és a kedvezőtlen piaci, gazdasági folyamatok miatt egyre jobban leszakad a kompenzáció összege a tényleges jövedelem kieséstől.

A legeltetett gyepek legalább harmada védett

Az AKG program keretein belül 3 680 gazdálkodó 197.178 ha gyepterületre kap támogatást 2022 és 2024 között, mintegy 80,5 milliárd Ft értékben. A támogatott gyepterületek több, mint fele (54%) Magas Természeti Értékű Terület (MTÉT). A WWF Magyarország szerint a hazai gyepek kevesebb mint 1 százalékát érintik a kaszálási és legeltetési korlátozások miatti szankciók. A valóságban ugyanakkor a szankciók potenciálisan valamennyi MTÉT gyepterületen gazdálkodót érinti, hiszen az ezekre érvényes összes zonális AKG előíráscsomagban vannak kaszálásra, esetenként pedig még a legeltetésre is, vonatkozó időkorlátok.

A MÁSZ által idén márciusban elvégzett országos felmérés eredménye szerint a gyepgazdálkodók harmada kizárólag Natura 2000 területen legeltet, illetve ezeken termeli meg állatainak a szénát. Ezeknek a gyepeknek a többsége benne van valamelyik zonális AKG programban is, tehát kaszálási korlátozás vonatkozik rá. Fontos tény az is, hogy a hazánkban hasznosított gyepterületnek mintegy 60%-a Natura 2000 védelem alatt áll, amelyre a szigorú korlátozások vonatkoznak. A fentiek miatt nem reális az a megállapítás, miszerint a korlátozások csupán 7.000 hektárra vonatkoznak, hanem közel 200 ezer hektár gyepet érintenek.

Táblázat: Gyepterületek támogatási adatai

Gyep tematikus előíráscsoportok	Támogatottak száma (db)	Támogatott terület (ha)	Forráskeret 2022-24 (Mrd Ft)
Horizontális gyep	2 532	89 240	28,3
Alföldi madárvédelmi előírásokkal	656	38 262	14,1
Hegy- és dombvidéki madárvédelmi előírásokkal	111	5 844	2,4
Túzokvédelmi előírásokkal	841	61 895	35,0
Nappali lepke védelmi előírásokkal	27	1 146	0,5
MTÉT gyep összesen	1 440	107 146	49,1
Belvíz érzékeny területi lehatárolással	16	792	0,3
Gyep mindösszesen	3 680	197 178	80,5

Forrás: VP Monitoring Bizottság

Szabályokat betartva kaszálnak

Ami a gyepeken élő, fészkelő állatok megóvását illeti, le kell szögezni, hogy a gazdálkodók felelősen, a szabályokat betartva végzik a kaszálásokat és szeretnének minél több élőlényt (kétéltűt, hüllőt, madárfiókát, őzgidát, stb.) megmenteni, alkalmazzák a madárbarát kaszálási módszert, ideértve a vadriasztó lánc használatát is.

Nem tűnt el 300 ezer ha gyep

A WWF Magyarország közleményében bemutatja a hazai gyepterület csökkenését 1989 és 2019 között, KSH adatok alapján. A reális képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a KSH 2010-ben (és 2020-ban is) adatgyűjtési módszert változtatott, a bemutatott grafikont ennek tudatában kell értelmezni. 2010 óta nem tűnt el mintegy 300 000 hektár gyep, hanem a KSH a módszer megváltozása miatt azokról már nem gyűjt adatot. A távérzékelési alapú nyilvántartás azonban látja ezeket a gyepeket is. Kijelenthető, hogy jelenleg 1 millió hektár körüli gyepterülettel rendelkezünk, vagyis nem felel meg a valóságnak az, hogy 1989 óta 40%-kos csökkenés volt hazánkban. Az viszont igaz, hogy olcsó legelők esnek áldozatul a zöldmezős beruházásoknak és egyre nagyobb problémát jelent az átgondolatlan országfásítás.

Alulértékeltek a gyepek

Nem értünk egyet azzal a sommás megállapítással, hogy a gyepek a mai mezőgazdaság számára értéktelenek. Az viszont tény, hogy a gyepek alulértékeltek, főleg a szántóföldi mezőgazdasággal és az intenzív állattartással szemben. Ugyanakkor ezek a gyepek a külterjes állattartás (legeltetésre alapozott húsmarha-, juh-, kecske-, bivaly- és lótartás) számára a létalapot jelentik. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyepek kezelését, vagyis a gyepgazdálkodást a természeti értékek megőrzése mellett szakmai alapokra helyezzük és szakmaiatlan, merev jogi szabályozással a lehető legkisebb mértékben korlátozzuk.

Együttműködés azonos értékek mentén

Hangsúlyozzuk: a külterjes állattartást folytatók és a természetvédelem érdekei azonosak. A gyepek megőrzéséhez, területük növeléséhez, állapotuk javításához arra van szükség, hogy az állattartók ne menjenek tönkre, ne hagyják abba a legeltetést. Az állattenyésztőknek, a gyepgazdálkodási szakmának és a természetvédelemnek ebbe az irányba kell közösen haladni.

agrotrend.hu / MÁSZ