Milliók szabadulhatnak meg az osztatlan közös tulajdon terhétől

Már kezdeményezhetik az érintettek az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásával kapcsolatos hatósági eljárást. Sokan közel harminc éve várták azt a szabályozást, ami lehetővé teszi, hogy megszerezzék a földet, amin gazdálkodnak vagy megszabaduljanak elhanyagolható tulajdoni hányaduktól. Az eljárás nem könnyű, külön törvény szabályozza.

Életbe lépett januártól az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó, nyáron elfogadott törvény. A rendszerváltást követően a földprivatizáció során kialakult, közel harminc éve komoly hátrányt jelentő bizonytalan tulajdonosi viszonyok mintegy 2,4 millió hektár termőterületet érintenek és 3,5 millió tulajdonosuknak okoznak a mai napig bosszúságot – írja a Magyar Nemzet.

A januártól megindítható közigazgatási eljárás során a tulajdonostársak megegyezésével, az állami kisajátítással és a tulajdonosi bekebelezéssel szüntethető meg a közös tulajdon. A rendezetlen viszonyok felszámolása mellett az ingatlan-nyilvántartás rendezésére is kísérletet tesznek az állami szervek – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezsége szerint kell végrehajtani. Ám nem ritka, hogy a megosztással nem alakítható ki a törvényben meghatározott legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet.

Fotó: Délmagyarország

Így az egyezségen alapuló megosztás nem jöhet szóba. Ilyen esetekben az osztatlan közös tulajdont kizárólag úgy lehet megosztani, ha az ingatlan teljes egészében egy tulajdonoshoz kerül. A törvény úgy rendelkezik: a közös tulajdon megszűnésével nemcsak egybefüggő, de művelésre is alkalmas területek jöjjenek létre.

Az eljárás során annak a tulajdonosnak kell kezdeményeznie az osztatlan tulajdon megszüntetését, aki magához venné a tulajdonostársak földrészletét. Ehhez írásban kell tájékoztatnia az érintetteket a törvényben foglalt eljárásrend szerint. Az írásban megtett nyilatkozatnak a szándék mellett tartalmaznia kell az értékbecslés során megállapított ellenértéket. A kisajátítandó földrészletet használó tulajdonos készíttethet saját értékbecslést is. Az értesítésnek tartalmaznia kell emellett azt is, hogy az értesített tulajdonostárs harminc napon belül határozza meg, milyen feltételekkel válik meg tulajdonrészétől.

Ha az ingatlanon a tulajdonostárs földtől elválaszthatatlan tulajdona, például háza áll, nyilatkoznia kell arról, tulajdonba adja-e és ha igen, milyen feltételekkel, vagy tovább használná. A törvény szerint ha több tulajdonos kezdeményezi a bekebelezést, akkor a legnagyobb területet használó tulajdonostárs élvez elsőbbséget, azt követően a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, egyenlőség esetén pedig a fiatalabb.

Komoly gondot jelent ugyanakkor a birtokviszony rendezésénél az adott terület tulajdonosainak kiléte és adott esetben irreálisan magas számuk, amely egy hektáron akár a több száz főt is elérheti. A tulajdonjog ellenértéke viszont azt a tulajdonostársat is megilleti, aki nem is tud a tulajdonában lévő földdarabról. Az ismeretlen, felkutathatatlan tulajdonosokra eső ellenérték összege bírósági letétbe kerül.

A jogosultnak 15 éve van arra, hogy igényelje az összeget, ezt követően az az államra száll. Az állam ugyanakkor csak földvásárlásra használhatja fel ezeket a pénzeket. A bekebelezés nem szünteti meg a bekebelezéskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot.

A törvény rendezné a földnyilvántartást. Jelenleg sok a hiányos adattal bejegyzett vagy már elhunyt tulajdonos. A földhivatal minden esetben kísérletet tesz a hiányos adatok pótlására. Amennyiben a hirdetmények és az értesítések, egyéb eljárások ellenére egy év múlva sem jelentkezik senki a terület tulajdonosaként, az államra száll a tulajdonjog.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet