Mezőgazdasági erdősávok az éghajlatváltozásra adott válaszként a szántóföldön

A Löwenberger Land település térségében (Brandenburg) található szántóterületen az Eberswalde-i Fenntartható Fejlődést kutató Egyetem növénytermesztési rendszerekkel és agroökológiával foglakozó szakembere, Dr. Ralf Bloch azt vizsgálja, hogyan nézhet majd ki a jövőbeni mezőgazdaság a növekvő szárazsággal sújtott években – írja a TopAgrar.

Dr. Ralf Bloch (A kép forrása: Spiegel)

A Spiegel magazin videóriportjában az agroökológus megmutatja hallgatóinak, hogy a vízhiány már befolyásolja a talajt és a növényeket – az áprilisi csapadék 90%-a elmaradt. A csapadékot éves szinten vizsgálva nem kevesebb a víz, csak az eloszlása változott meg: Több csapadék van télen, kevesebb tavasszal és több extrém időjárási esemény tapasztalható nyáron.

Az ellenstratégia: Nyolc fasor, összesen körülbelül 340 értékes fával és körülbelül 500 gyorsan növekvő fűzfával kompenzálja az aszály miatti terméscsökkenést a 10 hektáros területen. A vad körte, a vörös tölgy, a mogyoró és más fajok feladata, hogy megtartsák a talaj nedvességtartalmát és szerkezetet adjanak neki.

Ezt agroforstnak nevezzük, vagyis olyan területnek, amely ötvözi az az erdő- és a mezőgazdaságot. Bloch előnyként említi a talaj termékenységének fokozódását, a szélerózió hatásának csökkenését, a hőmérséklet csökkenését és a biodiverzitás növekedését. Ráadásul a sorok javítják a táj képét is, és a gazda a fával olyan termékhez jut, amelyet eladhat.

De ez azért nem ilyen egyszerű, mert a fák is szenvednek az aszálytól – mondja Bloch. Különösen a tölgyek reagáltak nagyon érzékenyen az ültetés és az azt követő két év aszályaira, míg mások jól elboldogultak a vízhiánnyal.

További hátrányok: magasabb létesítési költségek, még nincs támogatási rendszer és hosszú távra leköti a tőkét és a területet.

agrotrend.hu / TopAgrar