Hasznos eszközök a sorközművelésben IV.

A cikksorozat első részében említettem az egyszerű rudat, mint művelőeszközt (1. ábra), amely lehet kör keresztmetszetű rugóacél alkatrész. Ez a művelőelem játszik főszerepet a gyomfésű esetében, amely a sűrű sorba vetett növényeknél sorközművelő szerepet is betölt. Nem véletlen, hogy a gép gyártója, a Sokoró Kft. a honlapján fésűs boronának hívja. (10. ábra)

10. ábra Gyomfésű, vagy fésűs borona (www.sokoro.hu)

A viszonylag vékony, erősen rugózó pálcák a talajba hatoláskor az említett ismétlődő erőhatások következtében rezgő mozgást végeznek, felaprítják a talaj felszínét és az éppen kikelt gyomokat elpusztítják.

A művelőtag egy keret, amelynek szögállása több fokozatban kézzel könnyen állítható, a talajigény és gyomos felület elvárásainak megfelelően. A jó munka biztosításához a talajfelszín követéséhez lényeges elem az egyes művelőtagokat függesztett módon megfogó szerkezet. Ez a megoldás kedvező a szállítási helyzetbe történő hidraulikus állítás során is, mivel biztosítja a művelőelemek geocentrikus elhelyezkedését. A gyomfésű kis szerkezeti tömege és a szerszám jó felszínkövető tulajdonsága miatt nagy munkaszélességű is lehet, amely jelentős terület teljesítményt biztosít. Ugyanakkor a fajlagos vonóerő igény is igen kedvező.

A vetés előtt (mélyebbre vetett magok esetén a kelés előtt) vakpásztázással lehet a teljes felületet gyom mentesíteni (11. ábra). A mélyebben lévő gyomok kelése, bokrosodása idejében már a sorba vetett haszon-növény úgy megerősödik, hogy sorirányú húzással lehet a sorközművelést végezni, alapos gyomírtást elérve. A rugós művelőelem speciális alakja és csavar rugós rögzítése biztosítja a sortól való megfelelő elhajlást (9. ábra), tehát az eszköz nem érzékeny a sorvezetésre, jól lehet használni sűrűsoros kultúrák esetében is. Irodalmi tapasztalatok szerint, például búza esetében, a szerszám okozhat kismértékű hajszálgyökér szakadást, amely viszont kedvező hatású volt a növény fejlődésére.

11. ábra A gyomfésű munkájának hatása és időzítése

A gyomfésű nagyon hasznos eszköz, viszont kényes az adott körülményeknek megfelelő üzemeltetésre, beállításra.

A választék nagy a jó minőségű magyar gyártmányú sorközművelő gépekben. A gyáraink nem csupán a korrekt szervízelést látják el, hanem a konstrukciót is a hazai igényeknek, jellemző körülményeknek megfelelően fejlesztik. Figyelembe veszik a gazdák véleményét, változtatási igényeket is kielégítenek. A régebbi gépek felújítása, „precízióssá” tétele könnyen megvalósítható, a legújabb konstrukciós megoldásokkal kiegészíthetők. A magyar gyártmányú gép választásával tehát egy folyamatos technológiafejlesztés lehetőségét teremtjük meg, a hazai ipar, a nemzetgazdaság támogatása mellett!

A Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) minden évben feldolgoz egy-egy kijelölt fontos szakmai kérdéskört, így előmozdítva a legkorszerűbb műszaki megoldások alkalmazását a gépfejlesztés (pl. elektronizálás, mechatronika) és a gépgyártás területén (pl. megmunkálás, fémtechnológiák). A szakmai rendezvények anyagai a honlapon megtalálhatók (www.megosz.eu). A legkorszerűbb szerkezeti és kötőanyagok használatáról is szakmai konferenciát tartottunk a Ferropatent Zrt. (www.ferropatent.hu) rendezésében, aki a követelményeknek magasan megfelelő fémipari anyagokat és technológiákat szolgáltat.

Nehezebb arra a kérdésre válaszolni, hogy melyik gépet célszerű választani? Durván ezt a környezet, főleg a talajállapot vonatkozásában meg is tettük. Világos azonban, hogy ezt is változtathatja például az elővetemény, a mikró domborzat, a szár és gyökérmaradványok. Adhezív talajoknál a mechanikai tulajdonságokat a víztartalom jelentősen befolyásolni tudja, amely a kötöttséghez hasonló változásban figyelhető meg, valamint a szerszám és a talaj kölcsönhatásában (Sitkei 1967).

Nehezebb kérdés a pontos gép kiválasztása, arra a kérdésre adandó válasz, hogy az adott gazdának, adott helyen és időben mekkora a gép használati értéke? Ez a mutató tehát nem egy állandó érték, területenként, sőt akár országonként változik (pl. a technológia, a géphasználat eltérései miatt). Tapasztalatom szerint sokszor nagyon egyszerű megoldás (pl. geometria, alátámasztás, rugózás, önbeálló rendszer, szerkezeti erősítés, egy mechanizmus) alkalmazása nagy hatású a gép működésére. A műszaki ismertség miatt ez nem kedvezően szabadalmaztatható, viszont a gyár nem publikálja, mert akkor a konkurens is alkalmazni fogja. Viszont a gép használati értéke egyszerűen jobb, a „bonyolultabbhoz” viszonyítva. Az adott felhasználó azonban viszonylag jól meg tudja becsülni az adott gép -számára fontos – használati értékét. Ez támaszkodhat a bizalomra (adott gyártótól már van jól bevált gépe), a referenciákra (több éve forgalmazott gépről sok kedvező vélemény). Nagyon hatékony lehet az adott gép kipróbálása: a magyar gépgyárak ezt biztosítják, sőt a próba hatására akár módosításokra is hajlandóak. A legkockázatosabb információ források a marketing cikkek (ki ír (vagy irat) rosszat a gépéről?), vagy a külföldi vizsgálatokra való hivatkozás. Ezt felismerve jött létre az európai mezőgazdasági gépvizsgálatok „egységesítésére” egy szervezet, az ENTAM (European Network for Testing of Agricultural Machines), amelynek a NAIK MGI is tagja. A hazai mezőgazdasági technológiafejlesztést jelentősen javítaná a „precíziós” gépválasztás, amelyet nagyon segítene egy független szervezet által Magyarországon végzett használati érték vizsgálat. A gép előnyeinek és hátrányainak ismeretében nagyobb biztonsággal lehetséges a gazdaságos (jó ár-érték arányú) gépválasztás és üzemeltetés.

A MEGOSZ együttműködő partnere, a Takarékbank Agrárcentrum több mint 200 milliárd forint banki finanszírozást nyújt a meghatározó termékpályák mentén országszerte, a mezőgazdasági termelőknek, feldolgozóknak a legkisebbektől a legnagyobbakig. A Kiemelt Központi Agrár- és Élelmiszeripari Központjuk strukturált, jelentős élelmiszeripari beruházásokban is jártas finanszírozókkal áll az érdeklődő ügyfelek rendelkezésére.

Azok a beruházások, ahol nem teljeskörűen – egész termékpályákat átívelve – alakították az üzleti tervet és modellt már a kezdetektől, számos nehézséggel nézhetnek szembe a termelés elindulását követően, amelyeket utólag mindig költségesebb orvosolni. Olyan példa is előfordult már, hogy elfelejtették a speciális szállító eszközöket megvásárolni az új üzemhez.

Mivel pontosan ismerik a termelés és a logisztika precíz szervezésének eredményre gyakorolt hatását, ezért azt is tudják, hogy manapság nem elég a gépeket megvenni, mert a szükséges szoftverek és elemezhető adatok nélkül ezek teljes potenciálja nem tud érvényesülni. Külön öröm számukra, ha hazai gyártású gépeket is finanszírozhatnak. Elkötelezettségüket mutatja, hogy a Takarék Lízing már az egyik legnagyobb mezőgazdasági gépfinanszírozó a piacon, ezért érdemes a Takarékbank Agrárcentrumtól is ajánlatot kérni nem csak erőgép, hanem pótkocsi vagy bármilyen adapter vásárlása esetén is. Látogassa meg a Takarékbank Agrárcentrum weboldalát: https://takarekbank.hu/agrarcentrum.

Fenyvesi L., Hudoba Z., Vibrating Tillage Tools, Series: Soil Engineering 2010, XVI, Springer, ISBN: 978-3-642-03680-4, 300 p. Horváth B., Sorközművelő kultivátor forgókapával, Szabadalmi Közlemények, Szabadalmi bejelentések közzététele, 116. évf.22.sz. 2011, 211 pp. Jóri J.I., A talajművelőgép választás és üzemeltetés kézikönyve, Agrofórum, 2013, 163p. Sitkei Gy., A mezőgazdasági gépek talajmechanikai problémái, Akadémiai Kiadó, 1967,188p

agrotrend.hu