Hárommilliós bírságot kaphat, aki nem tartja be az új OTSZ követelményeit

A mezőgazdasági tevékenység rendkívül sokrétű, széles körű és szerteágazó tevékenység. A mezőgazdaságot változó munkakörülmények – ide értve különösen a szélsőséges időjárási viszonyokat -, a munkaerő alkalmazásának váltakozó jellege jellemzik. A munkavállalók folyamatos alkalmazása és az alkalmi vagy idénymunka egyaránt jellemző. Összegezve: a munkakörülmények munkabiztonsági szempontból nem mondhatók kedvezőnek. A gazdálkodók, élelmiszeripari vállalkozók jelentős része a munkavédelmi előírásokat nem ismeri kellőképpen, és azok betartása a nehéz körülmények miatt csak részben valósul meg. A sérülések és a balesetek a munkagépek felülvizsgálatával, egyéni védőeszközök biztosításával könnyedén megelőzhetőek. Emellett a munkavédelem nemcsak a biztonságos munkahelyet hozza létre, hanem a hatékony munkavégzést is megalapozza.

2015 márciusában megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiemelt helyen kezel bizonyos tűzveszélyes mezőgazdasági munkafolyamatokat, mint például a nyári betakarítás. A nyári betakarítási munkák elvégzése nagy igénybevétel a mezőgazdaság területén dolgozóknak. A nehéz munka mellett e tevékenység igen tűzveszélyes, amelyre kellő körültekintéssel lehet csak felkészülni, ezért különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek felkészítése az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása és betartatása.

Évente több száz mezőgazdasági tűzesethez érkezik ki a tűzoltóság. Ezt a gazdák néhány szabály betartásával megelőzhetik. Az új OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) szerint, a kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkái során, egy megfelelő tűzoltó készülék a munkagépben való elhelyezése kötelező. A fenti munkákban részt vevő munkagépek tűzvédelmi felülvizsgálata kötelező. Ennek tervezett időpontját az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni.

Mindezeken túl, kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. A gabonatáblától legközelebb 15 méterre lehet dohányzóhelyet kijelölni.

Már 5 évvel ezelőtt született meg az a rendelet, amely lefekteti a tarlóégetés szabályait. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Az új OTSZ-ben megtalálhatjuk azokat a szabályokat, amellyel tarló égetésre mégiscsak lehetőség van, anélkül, hogy tűzvédelmi és környezetvédelmi bírsággal sújtanák a mezőgazdasági termelőket.

A munka- és tűzvédelmi szabályok betartása mellett, ügyelnünk kell, hogy a munka során alkalmazott emelőgépek is megfeleljenek a munkabiztonsági szempontoknak. Ezentúl az alkalmazott elektromos gépek érintésvédelmi felülvizsgálata is egy olyan kötelezettség, amely elmulasztásával bírságra számíthat a vállalkozó.

Az esetleges munkahelyi tüzek vagy éppen munkahelyi balesetek megelőzése minden vállalkozó feladata és felelőssége. A lehetséges bírságokat tekintve, megállapíthatjuk, hogy érdemes a hatósági ellenőrzések elébe menni és a munkabiztonsági szempontokat a vállalkozásunknál betartani.

Benedek Borbála