Fókuszban a területmérés

Az AKG és ÖKO támogatásokra pályázni kívánóknak a támogatási kérelmükhöz az elektronikus felületre fel kell tölteni a támogatásba bevinni kívánt földterületeik GPS-el lemért körvonalait (poligonokat). Nemcsak a pontozási rendszerben szereplõ kiválasztási szempontok fogják meghatározni azt, hogy ki részesül végül támogatásban, a területmérés elvégzése szûk keresztmetszete lehet már a támogatási kérelmek benyújtásának is. Sok az érdeklõdõ, aki fontolgatja a pályázat benyújtását, viszont ehhez képest országosan kevés lehet a színvonalas területmérési szolgáltatást nyújtó vállalkozás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért Területmérési segédletet jelentetett meg, amely elektronikus formában elérhetõ a Kamara honlapján, nyomtatva pedig a falugazdász irodákban is. A segédlet alapján elvégezhetõ a terület szakszerû lemérése és a területmérési jegyzõkönyvek is elkészíthetõk. A területmérési jegyzõkönyvet nem kell benyújtani a támogatási kérelemmel együtt, de azt meg kell õrizni és egy esetleges MVH helyszíni ellenõrzés során be kell tudni mutatni.

A Területmérési segédlet megjelentetésével a NAK szeretne hozzájárulni a területmérésben jártas szakemberek, vállalkozások tájékoztatásához, hogy az AKG és az ÖKO támogatásokhoz szükséges mérési, jegyzõkönyv készítési feltételeknek meg tudjanak felelni. Ugyanakkor a kiadvány összeállításakor nagy figyelmet szenteltek annak, hogy azok a gazdálkodók, akik idõ, vagy kapacitás hiányában már nem tudnak területmérési szolgáltatást igénybe venni, a segédlet útmutatásai alapján is tudják majd a területmérési kötelezettségüket teljesíteni. A kiadvány ezért tartalmazza a legalapvetõbb helymeghatározó rendszerekkel kapcsolatos alapinformációkat, a mérés folyamatát lépésrõl-lépésre írja le, valamint felhívja a figyelmet a leggyakoribb hibalehetõségekre is.

De miért is szükséges ez az egész?

Elsõdlegesen azért, mert az AKG és az ÖKO 5 évre szóló támogatás, így 5 évre szóló kötelezettséget is jelent, amelyet minden évben ugyan azokra a területekre kell majd teljesíteni. Ezért nem elég csupán az egységes kérelemben, a kifizetési kérelmek benyújtása során megadni a területeket, hisz az évente kerül benyújtásra, az öt év kifizetési kérelmei között a támogatási kérelem területi lehatárolása teremti meg a kapcsolatot. Az AKG-ban az öt évig meglévõ területi egyezõségre elsõsorban a vetésszerkezeti elõírások miatt van szükség: ezekben az elõírásokban meghatározzák azt, hogy milyen arányban, milyen kultúrák termeszthetõk. Ennek nyilván akkor van értelme, ha a százalékos értékek ugyan azon területekre vonatkozóan teljesülnek (tehát nem lehet évenként mindig csak azokat a területeket bevinni AKG-ba, amiken épp az elõírásoknak megfelelõ kultúra van). Az ÖKO támogatás esetében pedig pontosan le kell tudni határolni, hogy mely területek, mely helyrajzi számok érintettek a támogatással. Az MVH a támogatási kérelem feldolgozása során vizsgálja, hogy az ÖKO-ba bevinni kívánt területek rendelkeznek-e tanúsító szervezettel kötött szerzõdéssel.

A fenti szakmai indokokon túl talán az egyszerûsített területalapú támogatáshoz (SAPS + zöldítés) is hasznos lehet, ha elvégzi valaki a területmérést. A pontatlanul elkészített egységes kérelem adategyeztetést vonhat maga után, valamint adminisztratív és helyszíni ellenõrzést követõen szankciók forrása is lehet. Ezért minden gazdálkodónak, amennyiben nem pályázik AKG-ra, vagy ÖKO-ra, érdemes tájékozódó felméréseket végezni, azokat egyeztetni mûholdképpel, a helyrajzi szám határaival és a jogszerû földhasználattal.

agrotrend.hu / Gazdablog