Emelkedniük kell a termelői áraknak

Dr. Wagenhoffer Zsombor

Július első hetére az őszi árpa betakarítása befejeződött, a búzáé javában folyik. Pontos összegző adatok az országos termésre nyilván még nincsenek, de annyit már most látni, hogy közepesnél gyengébb mennyiség várható idén és ez nemcsak hazánkban, hanem Európa szerte így néz ki.

A Copa-Cogeca legfrissebb kimutatása szerint az EU gabonatermelése a tavalyi és az elmúlt öt év átlagához képest kb. 4 százalékkal (a durum búza esetén -15%) fog csökkenni, az olajos- és fehérjenövényeké viszont 8 százalékkal emelkedhet (repce +7, napraforgó és szója +10%). Az USA búzatermése a tavalyinál ugyan kicsit több lehet, de így is a 2. legrosszabb lesz az elmúlt 20 évet tekintve az USDA számítása alapján.

A Nemzetközi Gabonatanács (CIC) nemrég közzétett előrejelzése szerint az ukrán búza-, és kukoricatermés a korábbi években megszokottnak 60 százaléka lehet (25 és 19 millió tonna). A CIC csökkenő globális takarmány felhasználást vetít előre. A világ 2021/22-es átmenő gabona készlete a 2016/17-es szezon óta először növekedett, igaz mindössze 1 százalékkal. Ennek fő oka nem a kereslet csökkenése, hanem a fekete-tengeri kereskedelem visszaesése (habár az utóbbi hetekben egyre több hír szól arról, hogy nagy mennyiségben szállítanak orosz hajók ukrán gabonát Törökországba).

Összegezve a helyzetet, úgy tűnik, az egekbe szökött terményárak jelentős csökkenése egyelőre nem várható, mint ahogyan az energia, az olaj és az input anyagok ára is magas szinten marad. Az állattenyésztők csak akkor tudnak életben maradni, ha a termelői árak tartósan az önköltség fölé emelkednek.

A legnagyobb baj a sertéságazatban van, ahol a többség vásárolja a takarmányt és a termelés erősen export vezérelt. A hosszú ideig veszteséges hízó előállítás idén legfeljebb egy hónapot volt nyereséges. Az áremelkedés májusban megállt, majd egy mélyrepülés következett és június végétől újra felkúszott 600 forintig, de ez az árszint a legtöbb termelőnél még 5-10 százalékkal marad el az önköltségtől.

A sertéstartók egész Európában nehéz helyzetben vannak. Július elején újabb német házisertés állományokban jelent meg az ASP. A német sertésállomány tavaly óta 10, az elmúlt 10 évben összesen 20 százalékkal csökkent, a sertéstartók száma pedig egy évtized alatt megfeleződött. 1990 óta nem volt olyan kevés sertésük mint 2022 májusában. Június végén a német kormány döntött, hogy 100 hízónként 128 euró, 100 malaconként 32 euró és kocánként 99 euro támogatást nyújt legkésőbb szeptemberig a bajba került sertéstartóknak. Egy üzem legfeljebb 15 ezer euró összegben kaphat támogatást.

Hollandiában tüntetnek és szerte Europában egyre elkeseredettebbek a gazdák a sötét zöldek által diktált állattenyésztés ellenes intézkedések miatt.

A hazánk keleti részét súlytó aszály és a nyári forróság az állattartóknak is gondokat okoz. A kisült legelőkön a hozzáetetést meg kellett kezdeni. Kevés és drága a széna és szalmából is hiány várható. Nagy értéke van a tavalyi készleteknek.

A hőhullámok világszerte károkat okoznak a gazdáknak. Az USA legtöbb hízómarháját tartó Kansas államban június közepén több ezer állat kapott hőgutát a 35-40 fokos melegben. Az esetről sokkoló videók keringenek a világhálón. A hőség az állatállatszállításokat is akadályozza. Az EU területén belül a hatóság nem engedélyezheti élőállat szállítmányok nagy távolságra indítását 30 fok felett. Július 1-én az országos főállatorvos megtiltotta a Bulgárián keresztül Törökországba tranzit vagy végleges úticélként történő kérődző szállítmányok indítását, amíg a napi középhőmérséklet tartósan nem normalizálódik.

A klímaváltozás eredménye, hogy egy ideje már nem a tél, hanem a nyár túlélése vagy átvészelése a nehezebb. Bízom benne ez a tenyésztő kollégáknak sikerülni fog és nemcsak a hőmérő higanyszála, hanem a termelői árak is emelkedni fognak a nyáron!

Dr. Wagenhoffer Zsombor

agrotrend.hu / Facebook Wagenhoffer Zsombor