Gazdálkodás

Szántóföld

Az őszibúzahibrid-termesztés

A klimatikus és egyéb tényezők folyamatos változása új kihívásokat állít az agrárium számára, így az őszibúza-termesztés elé is. Továbblépést eredményezhet a búzafajtáink genetikai hátterének javítása.

Jó pár évtizeddel ezelőtt már megkezdődött többek között az őszi búza genomjának feltérképezése, szekvencia szintű megismerésével. Ez a tudás egyre jobban hasznosul napjainkban a búzakutatásban. A gének és allélek szekvencia alapú ismerete lehetővé teszi a különféle életfolyamatok megismerését és megértését, így ezeket genomi szinten befolyásolhatjuk, ami hatékonyabbá teheti a nemesítést.


fotó: pixabay

Potenciális megoldás a heterózis hatás kiaknázása, ami hibridek előállításával érhető el. A búzahibridek termesztésének egyik előnye a heterózis, ami 10%-kal haladhatja meg a termésmennyiséget és biztosabb a termésstabilitás. Elmondható, hogy az idegentermékenyülő fajokban észrevehető heterózis már több éve foglalkoztatja a kutatókat és nemesítőket (Vida, 2018).

Jellemző módszer, amivel manapság hibridbúzát állítanak elő egy rendkívül összetett, viszont sok előnyel bíró technológia. A módszer lényege, hogy a vetőmag-előállítás során egy készítményt használnak, a hímsterilitás létrehozására, amit kémiai hibridizációs ágensnek nevezünk (CHA-Chemical Hybridisation Agent). A kijuttatást követően a hatóanyag képes befolyásolni a pollenszemek kialakulását, így hozva létre a hímsteril búzát, tehát az előállítás szempontjából az „anyát”. A szántóföldivetőmag-előállítás során is ezt a módszert alkalmazzák. A pollenadó apai, valamint a magtermő anyai szülő vetése felváltva, három és nyolc méter közötti parcellába történik.

Az anyai szülőt a hímsterilitást létrehozó kemikáliával kezelik, így a növények virágai hímsterillé válnak, így nagy területen biztosítva a megporzás irányítottságát. A pollent nem képző növények kalászkái ezt követően attól a pollentől termékenyülnek meg, melyet a szomszédos kezeletlen, apai sorokban található növények termelnek. A végterméket, a nagy genetikai értékű (F1) vetőmagot csupán az anyai sorokból betakarított szemek adják.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés