Gazdálkodás
Szántóföld
Az idei napraforgótermés ígéretesnek bizonyul
A napraforgó a legjelentősebb olajnövényünk, amit jól mutat az is, hogy az idei évben országos vetésterülete meghaladta a 600 ezer hektárt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 84 ezer 793 hektáron vetettek napraforgót a gazdálkodók, az őszi búza után ez a második legnagyobb területen termesztett növényfaj a megyében. Jelenleg elmondható, hogy biztató képet mutat szűkebb hazánk napraforgó-állománya, bár nem mindenütt egyenletesen fejlettek a növények.
– A kelés sokfelé vontatott és szakaszos volt, ráadásul a több hullámban érkezõ lehûlés sem kedvezett a már kikelt növények fejlõdésének. Júniusban végre megjött a várva várt csapadék, amit jól hasznosítottak a kultúrák – magyarázta hírportálunknak Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke – írja a szoljon.hu.
fotó: pixabay.com
Marinka László rákóczifalvi gazdálkodó úgy látja, náluk jónak ígérkezik a termés, bár még másfél hónap van aratásig, addig még sokat alszik kint. A sok csapadék azonban hatásos volt.
– A növények errefelé jól fejlettek, ahol tavasszal egyenletesen keltek ki, ott szépek a táblák, ahol viszont az aszályos idõben rosszul kelt, ott hiányosak a táblák – számolt be róla a gazda. – Az enyémek elfogadhatóak, mi viszonylag korán elvetettük. Valamennyi vadkárral viszont számolni kell, a nyúl, az õz és az örvös galamb károsította. De összességében szép az állomány, a virágzás utolsó fázisánál tartunk – vázolta Marinka László.
– Most talán behozhatja a lemaradást a napraforgó a sok esõnek köszönhetõen – vélekedett a Tiszaburán gazdálkodó Ratkai Zoltán. – Nagyon vontatottan kelt, volt, ami már méteresre nõtt, miközben a másik épphogy kikelt. Közepes termésre számítok. Sok a gyom, hiába irtottuk, így a növények lassan fejlõdtek, de legalább megerõsödtek. Volt, ahol vadkender ütötte fel a fejét, amivel nehéz mit kezdeni, a széleken pedig parlagfû – mutatott rá.
A tiszasülyi Vizi Lászlónak hálós napraforgója van, mint mondta, erõsen közepes termésre számít, hektáronként 28–30 mázsára. Mint mondta, a késõbb kelt növények még nem tudták behozni a lemaradást, de a csapadék jól jött, a szemképzõdéshez is tudta hasznosítani a növény.
– Az idei évet tekintve elmondható, hogy bár a tavaszi idõszak száraz idõjárása kedvezett a talaj-elõkészítési és vetési munkálatoknak, a vetõmagok nagyon sok esetben száraz, rögös magágyba kerültek – adott helyzetképet a megyénkben tapasztaltakról Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.
fotó: pixabay.com
– A kelés ennek köszönhetõen vontatott és szakaszos volt, ráadásul a több hullámban érkezõ lehûlés sem kedvezett a már kikelt növények fejlõdésének. Ebben az idõszakban a vadkár is jelentõs lehet, a mezei nyulak elõszeretettel fogyasztják az éppen kikelt növényeket. A problémákat fokozta, hogy megyénket sem kímélte az év elsõ felében tapasztalható aszályos idõjárás, közel tíz héten keresztül nem hullott hasznosítható mértékû természetes csapadék.
– Ennek következtében az állományok jelentõs része május második felében igen kedvezõtlen képet mutatott, heterogén, hiányos kelésekkel és fokozott gyomosodással egyaránt találkozhattunk. Sok termelõ kénytelen volt újravetést végezni, és olyan is elõfordult, hogy a terület újramûvelését követõen inkább kukoricát vetettek a gazdálkodók – emelte ki.
– Június folyamán végre megérkezett a várt csapadék, megyei átlagban összesen 102 milliméter hullott, igen változatos területi eloszlásban. Ennek köszönhetõen a napraforgó-állományok is fejlõdésnek indultak, jelenleg már a virágzás fenofázisában vannak a növények. Júliusban ez idáig három csapadékhullám vonult át térségünk felett, amely szintén kedvezett a kapás kultúrák fejlõdésének. Az állományok összességében biztató képet mutatnak, de sok táblában megfigyelhetõ az eltérõ fejlettségi szint az egyes növények vagy táblarészek között. Ez pedig a növényvédelmi munkák tervezésénél fokozott figyelmet követel meg a növényvédelmi szakemberektõl.
agrotrend.hu / szoljon.hu