Valóban gazdaságtalan a kukorica? Az agrárbankár válaszol

Egy év kihagyást tekintve, a két aszályos esztendő valóban óvatosságra kell, hogy intse a gazdákat. A banki finanszírozói szakemberek is azt tanácsolják a különböző szakmai fórumokon, hogy át kell gondolni, milyen növényekkel vetik be a területüket a gazdák, mert ilyen évre senki sem számított és nem is szeretne alapozni a jövőben sem. Az idei egyértelműen komoly nyomást helyez a bevételre és a fizetési képességükre. Demeter Zoltán, a K&H Bank Agrárüzletág vezetője szerint a helyi adottságoknak megfelelően kell beállítani a vetésszerkezetet, vagyis figyelembe kell venni a csapadékviszonyokat, a talajminőséget, vagy a domborzati körülményeket. Ma már biztosan kijelenthető, hogy a kukorica vetésének és hozamának a kockázata megnövekedett az elmúlt három év tapasztalatai alapján.

Demeter Zoltán, a K&H Bank Agrárüzletág vezetője

Banki szempontból azt figyelik elsősorban a szakemberek, hogy mi történik a vízgazdálkodás terén, vagyis mit tesz a gazda azért, hogy a talaj állapotát javítsa, milyen agrotechnológiai megoldásokat alkalmaz annak érdekében, hogy a vízmegtartó képességet növelje. Demeter Zoltán szerint nyilván a víz és az öntözés lehet egy jó megoldás, de ez a vízgazdálkodásnak csak az egyik része ez, több más lehetőség is van, amit megtehetnek annak érdekében, hogy ezt az egyenetlenül eloszló csapadékot optimalizálják a talaj tekintetében.

-Ezért fontosak azok a szakmai beszélgetések, amelyek a talaj vízháztartásának a javításáról, növeléséről szólnak. Várható, hogy a következő években is lesznek hasonlóan aszályos évek, ez a helyzet nem javul, erre készülni kell. Előbb-utóbb a bankszektor döntési folyamatába is beleépül kritériumként, hogy hogyan gazdálkodjunk a vízzel. Ez az elmúlt húsz évben nem volt téma a hitelfolyamatok során, de a következő időszakban egy hitelbizottsági ülésen egyre fontosabb téma lesz -hangoztatta az agrárüzletági vezető.

Sok konferencián hallani egyéb alternatív növényekről – cirok, köles, csillagfürt, szója –, de ezekben egyelőre nehéz állást foglalni, hogy mi lesz a szakmai konszenzus, milyen irányba érdemes haladni a tavaszi vetésű növényeknél. Banki szempontból az lenne a logikus Demeter Zoltán szerint, hogy az őszi vetésűek arányának a növelése lehetne egy jó megoldás, mivel ezeket a nyári aszály nagyon kis mértékben érinti, tekintettel a júniusi betakarításra. Ennek is megvannak a korlátai, ezért a tavaszi vetésű növények körében is kell alternatívákat találni, de ebben komoly viták vannak a szakmában, ezért érdeklődéssel várja a megoldást.

„Azzal tudok egyetérteni, hogy a helyi viszonyoknak és adottságoknak megfelelően kell a növényfajtát kiválasztani. Az Alföldön a kukoricatermesztés még nagyobb kockázatot jelent majd a jövőben” -összegezte.

Mivel a kukorica és a napraforgó még nincs betakarítva, ezért a szakma azt próbálja számszerűsíteni, hogy mekkora lesz a hozamcsökkenés és mekkora mennyiség várható. Ha visszaemlékszünk a 2022-es történelmi aszályra, akkor 2,8 millió tonna volt a termés, ami idén jelenleg 5 millió tonna lehet. Viszont az a kérdés, hogy milyen lesz a minősége, mennyiért lehet értékesíteni, alkalmas lesz-e állati takarmányozásra. Két évvel ezelőtt az is probléma volt, hogy nem csak kevés volt a hozam, hanem nagy részt tett ki a rossz minőség. A kukorica termőterülete emiatt tavaly csökkent, de idén újra növekedésnek indult, vagyis a tavalyi jó eredmények hatására újra volt és van bizalom a kukoricával szemben.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu