Újra érték a minőség?

A Karintia Kft. cégvezetőjével, Bene Zoltánnal folytattunk beszélgetést a gabona piacok körüli álláspontokról, tévhitekről és a hazai szója jelentőségének fontosságáról. A dialógus során egyértelműen kijelenthetjük, hogy folyamatos változásban van a piac és a prémium minőségre érdemes az álláspontunk fókuszát helyezni, hiszen a fennmaradás a tét.

– Hogyan készültek rá a kalászos időszak adta sajátosságokra?

– Az elmúlt tíz évben azt tapasztaltuk, hogy indokolatlanul elhalványult a minőségi búza létjogosultsága. Túlzás nélkül mondhatom, hogy túlerőltettük a bő termést ígérő fajták használatát és abba a hitbe ringattuk mindannyian magunkat, hogy az alacsonyabb minőség iránti keresleti piac vége láthatatlan lesz. És azt hittük, hogy szinte bármilyen minőségű búza eladható lesz, méghozzá jó áron. Azt hittük, hogy elegendő csupán a mennyiségre koncentrálni. Most már abszolút állíthatom azt, hogy tévedtünk.

– Mi lehet ennek az oka, hogy sokan beleestek ebbe a tévhitbe?

– Nagyon egyszerű! Az egyik és talán a legfontosabb, hogy keletről, hazai léptékben mérve az alacsonyabb minőségű búza, szinte korlátlanul tud beáramolni az Európai Unióba. Bár Magyarország tiltja az Ukrajnából érkező gabona behozatalát, mi egy export ország vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt búzának körülbelül a fele exportra kerül kiszállításra, tehát az export kereslet piacainak az állapota határozza meg, hogy mit és mennyiért fogunk tudni értékesíteni. Magyarországon pedig a mennyiségi szemlélet egy alacsonyabb étkezési, esetleg takarmány minőséggel párosulva azt jelenti számunkra, hogy ugyanabban a szegmensben szeretnénk vagy próbálunk versenyezni az olasz piacon az orosz-ukrán gabonával, ami véleményem szerint egyenlő a lehetetlennel. A keleti gabona sokkal olcsóbban, de legalábbis kevésbé szigorú környezetben kerül megtermelésre, másrészről pedig a tengeren keresztül ők sokkal kedvezőbben el tudják érni a mi legnagyobb felvevő piacainkat, ami nem más, mint Olaszország.

– Mind ezeket figyelembe véve mi lehet számunkra a kitörési pont?

– Egyértelműen a minőségi gabona termesztése. Több érv is szól ez mellett, hogy miért lenne érdemes ezzel foglalkozni. Felmerül a kérdés, hogy ha szerény 5,3 tonna körül mozog a hazai 5 éves termésátlag, akkor miért erőltetjük azoknak a fajtáknak a termesztését, amelyek igaz, hogy potenciálisan 10 tonna felett tudnak, de ilyen magas termésszintet üzemi körülmények között manapság már csak a nyugati határszéleken tapasztalhatunk, hiszen ott van elegendő csapadék ahhoz, hogy ezt a potenciált ki tudjuk aknázni. Addig pedig amíg az öt éves átlagban 5,3 tonnát vagyunk képesek elérni addig az ország szerényebb képességű részén nem is szabad másban gondolkodnunk, csakis a prémium minőségben. Hiszen, ha már a mennyiség korlátozott, akkor viszont már a minőségre kellene koncentrálnunk. Az idei piaci körülmények fel kell, hogy erősítsék ezt a tendenciát, hiszen tovább nőtt az olló a mennyiségi és minőségi gabonák piaci egységára között. Ez a prémium minőségű búza esetén meghaladja a 20.000, szélsőséges esetben a 30.000 forintos tonnánkénti árelőnyt is. Ha pedig ezt az idei termésátlaggal megszorozzuk, akkor az hektáronként már 100.000 forint feletti többletbevételt jelenthet. Alkalmazkodnunk kell a megváltozott piaci környezethez, ennek egyik lehetősége, a prémium minőségű gabona termesztésében rejlik. A prémium minőség esetében ugyanis nem kell versenyeznünk a keleti gabonákkal, azaz sokkal kevesebb versenytárssal kell ebben a szegmensben számolnunk.

– A prémium minőség előállítása érdekében mennyire fontos szempont a technológia és a vetőmag kiválasztása?

– Ez egy komplex rendszer és ebben is kell gondolkodnunk. Ennek pedig az első és legfontosabb eleme az arra alkalmas genetika, vagyis a vetőmag. Először is tisztázzuk le, hogy mitől válik prémiummá egy minőség! Sokan tévesen a fehérje mennyiséggel, a hektoliterrel és az esésszámmal azonosítják ezt a kategóriát Magyarországon még egyelőre a fehérje mennyiségi szemlélet a jellemző. Egyre inkább tapasztaljuk azt, hogy a malmok a minőségi szemlélet felé tolódva, keresik a magas MINŐSÉGŰ fehérjetartalommal rendelkező tételeket. Ez viszont már a fajtaválasztásnál eldől. Hogy én alkalmas leszek e prémium minőség előállítására az alapjában véve fajtaválasztás kérdése. Sokan azt is gondolják még, hogy drágább megtermelni a prémium minőséget. Erre cáfol rá az, hogy nem a kijuttatott műtrágya mennyisége, hanem annak időbeli eloszlása fogja eldönteni azt, hogy prémium minőséget fogok tudni-e előállítani. Nyilván az időjárás is fontos tényező, csapadék vagy tápanyag utánpótlás nélkül nem garantálható a siker! És ott van a fajta nitrogén hasznosító képessége is, amit mi kiemelt prioritásban kezelünk. Mi azt valljuk a Karintia Kft-nél, hogy az a gazdaság, aki a megváltozott termesztési környezetről nem vesz tudomást, az indokolatlanul kockáztatja a gazdaságának jövőjét. Mert ez a szélsőséges piaci helyzet, amelyet többek között a keletről jövő gabona okoz, minden bizonnyal tartósan velünk marad.

Ha a Karintia Kft-vel beszélünk, akkor elengedhetetlen, hogy a szója szóba kerüljön

Angelica bőtermő szója

– Több mint egy évtizede szerveztek szója szakmai rendezvényeket, ajánltok termesztéstechnológiát, fajtákat, érveltek, lelkesítitek a hazai gazdatársadalmat annak érdekében, hogy növekedjen a hazai szója vetésterület. Kijelenthetjük, hogy sikerült?

– A 2024-es évet nézve egyértelműen kijelenthetjük, hogy a szója az év meglepetés növénye lett. Több, mint 90%-ban nőtt a vetésterülete, ugyanis 57-58.000 hektárról, több, mint 110.000 hektárra növekedett. Ez egy kívülálló számára hihetetlen mértékű növekedésnek tűnhet, mindeközben a gazdák csupán a nyomós érveket hallották meg. A Karintia Kft. úgy látja, hogy a szója jövője megkérdőjelezhetetlen. A jövedelem teremtő képessége az stabilabb amit 2022-ben is már bizonyított. Anno tette le a névjegyét láthatóan a szója, hiszen a rendkívül aszályos évben jobban tudott teljesíteni, eredményességben mint a kukorica, vagy a napraforgó. 2023-ban a szójatermelők kalkulációnk szerint 200.000 forint körüli hasznot tudtak abszolválni. Ezt az eredményt sem a napraforgó, sem a kukorica termelők nem tudták tavaly elérni. És ebben az eredményben, még nincs benne az utóvetemény hatás, amely ugyancsak jelentős mértékben járult hozzá a következő év eredményeihez. Ráadásul ha ehhez még hozzávesszük a takarékosabb, energiafüggetlenebb termeszthetőséget, a stabilabb értékesíthetőségét, akkor a szója előnye még szebbé válik. Az Európai Uniónak hozzávetőlegesen 35 millió tonna szójababra van szüksége minden évben, ugyanakkor alig több, mint 3 millió tonnát képes termelni. Óriási a deficit. Mind az EU-nak, mint pedig Magyarországnak is az a célja, hogy a helyben előállított szója helyben kerüljön feldolgozásra. Tehát bőven van helye a kiváló minőségű magyar szójának az Európai Unióban. Fogjuk a gazdálkodók kezét, mi a termőhely kiválasztásától az értékesítésig segítjük a gazdálkodókat a sikeres szójatermesztés érdekében.

Kiemelkedő érdeklődés mellett zajlottak 2024-ben is a Karintia Szója Szakmai napok