Új fajták kifejlesztésén is dolgoznak a nemesítők

Cseuz László. Forrás: gabonakutato.hu

A búzanemesítés célja Magyarországon, hogy kiváló minőségű sütőipari termékeket (kenyeret és friss pékárut) lehessen előállítani, és ehhez biztosítható legyen a legjobb minőségű liszt, amit csak kiváló minőségű búzafajtákból lehet létrehozni, de ehhez több fontos tényezőt is figyelembe kell venni. Röviden így foglalható össze annak a beszélgetésnek a lényege, amelyet Dr. Cseuz Lászlóval, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. búzanemesítési osztályának vezetőjével folytatott hírportálunk munkatársa a napokban.

Az egyik legfontosabb célkitűzés ezen a területen a terméspotenciál maximalizálása – fogalmazta meg a szakember, kiemelve: ez azt jelenti, hogy a nemesítők olyan búzafajtákat keresnek, amelyek nagy terméshozamra képesek. Emellett azonban a beltartalmi minőség is kulcsfontosságú. A fogyasztók jó minőségű és egészséges kenyeret szeretnének fogyasztani, és ehhez a búza minősége kiemelkedően fontos. A harmadik fontos szempont az alkalmazkodóképesség. A változó környezeti feltételek között is eredményesen termelhető búzafajtákat kell létrehozni.

Alkalmazkodóképesség

Az alkalmazkodóképesség két fő területet foglal magában: a biotikus (azaz az élő), és az abiotikus (azaz a nem élő) stresszekkel szembeni ellenálló képességet. A biotikus stresszek közé tartoznak a kártevők és betegségek, míg az abiotikus stresszek közé a fagy, szárazság, a magas hőmérséklet, a szél és más környezeti tényezők sorolhatók. Ezeknek a kihívásoknak is meg kell felelniük a kifejlesztett korszerű búzafajtáknak. A beszélgetés során felmerült a mesterséges intelligencia lehetséges szerepe a növénynemesítésben.

A mesterséges intelligencia lehetőséget nyújthat a genetikai szelekciós anyagok kísérleti adatainak gyorsabb feldolgozására és kiválasztására. Azonban a búzanemesítés folyamán, az őszi kalászosok hosszú tenyészideje miatt, évente csak egy generáció nevelhető fel, téli tenyészkert alkalmazása lehetetlen. Emiatt nem lehet olyan gyorsan célhoz érni vele, mint például a kukoricával. Ezért továbbra is szükség van a hagyományos nemesítésre.

A nemesítés időigényes

Emellett az is kiderült, hogy a nemesítési munka során hosszú időt vesz igénybe egy-egy új fajta kifejlesztése és bejelentése. A kombinációk keresztezéséből kiindulva először heterogén anyagot hoznak létre, amelyből különböző szelekciós eljárásokkal kiválogatják a legjobb típusokat, amelyeket hosszú évek alatt kiegyenlített és homogén állománnyá alakítják át. Ezután következnek a teljesítmény-kísérletek majd azt követően a fajtabejelentés, ami további éveket vesz igénybe. Mindebből az következik, hogy a búzanemesítés egy igen hosszú távú folyamat.

Az új technológiák, mint a precíziós mezőgazdaság és a talajforgatás nélküli talajművelés, új kihívások elé állítják a nemesítőket is. Ezek a technológiák lehetővé teszik a gazdák számára, hogy pontosabban és hatékonyabban termesszenek, de az új búzafajtáknak is alkalmazkodniuk kell ehhez a változáshoz. A változó termesztési körülmények között olyan búzafajtákat kell kifejleszteni, amelyek optimálisan teljesítenek a modern mezőgazdaságban.

Összességében a búzanemesítés egy komplex és időigényes folyamat, amely során számos tényezőt kell figyelembe venni. A mesterséges intelligencia lehetőségeket kínál a szelekció felgyorsítására, de a hagyományos nemesítés továbbra is elengedhetetlen. Az új technológiák pedig új kihívások elé állítják a nemesítőket, de lehetőséget is teremtenek a hatékonyabb termelésre. A búzanemesítőknek továbbra is szükségük van a folyamatos kutatásra és fejlesztésre annak érdekében, hogy megfeleljenek a jelenlegi és jövőbeli mezőgazdasági kihívásoknak.

A beszélgetés során azonban még számos más fontos téma is szóba került, köztük a környezetvédelem és a búzanemesítés aktuális kihívásai is. A környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap a mezőgazdaságban, és ennek eredményeként a biotermesztés is teret hódít, jelezte Cseuz László.

Új kihívások

Emlékeztetett: az agráriumban egyre több növényvédőszer-hatóanyag kerül tiltásra, aminek következtében a nemesítésben új kihívások jelentkeznek. Itt a legfőbb cél az olyan búzafajták kifejlesztése, amelyek ellenállóak a betegségekkel és az egyéb környezeti stresszekkel szemben. Azonban ez nem egyszerű feladat, mivel a kórokozó populációk is gyorsan változnak és az legújabb rasszokkal szemben mindig új rezisztencia-forrásokat kell találni. Az egyik potenciális megoldás a molekuláris marker szelekció alkalmazása. Ez egy olyan technika, amely lehetővé teszi a rezisztenciagének azonosítását és szelekcióját a nemesítés korai szakaszában. Ezzel csökkenthető a betegségekkel szembeni kockázat, és hatékonyabban fejleszthetők ki új fajták.

„Azonban fontos megérteni – hívta fel a figyelmet a kutató –, hogy a búzanemesítés egy hosszú távú és költséges folyamat. Az új fajták kifejlesztése több tízmillió forintos költséggel jár, és a licencdíjakból kell fedezni a nemesítők költségeit. Emellett a mezőgazdasági gépek és technológiák árai is magasak, ami tovább nehezíti a gazdálkodást”.

A precíziós mezőgazdálkodás lehetőséget kínál a hatékonyabb növényvédelemre, de ehhez olyan rezisztens búzafajtákra van szükség, amelyek kevesebb növényvédő szert igényelnek. De a vízhasznosítás is kulcsfontosságú tényezővé válik a jövő mezőgazdaságában, és olyan búzafajták kifejlesztése lesz elengedhetetlen, amelyek kevesebb víz mellett is magas szárazanyag-tartalmat produkálnak.

Fotó: $uraj tripathi / Pixabay

A szakember említést tett arról is, hogy a nemesítők folyamatosan dolgoznak az új fajták kifejlesztésén. Az ágazat kihívásokkal néz szembe, de az innováció és a fejlesztés továbbra is kulcsszerepet játszik a fenntartható mezőgazdaság előmozdításában.

Rámutatott: a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. egy nagy múltú intézmény, amely jövőre ünnepli fennállásának századik évfordulóját. Az intézetben a huszadik század 70-es évei elején kezdték meg a búzanemesítést, és azóta több mint 100 új búzafajtát fejlesztettek ki. Átlagosan évente körülbelül két új, elismert (növényfajta oltalommal védett) fajtát hoznak létre. Ezek közül hangsúlyosan említette meg a GK Csillagot és a GK Aratót, mint két sikeres és nagy területen termelt búzafajtát.

A fajtakínálat frissítése

Az intézmény számára fontos szempont az, hogy folyamatosan frissítsék a búza fajtakínálatot. Ennek érdekében minden évben visszavonnak néhány fajtát, amennyiben azok a csökkenő kereslet miatt már nem hoznak megfelelő bevételt vagy nem tudják fenntartani a költségeiket.

Szó esett még a magyar búzafajták helyzetéről is.

 Bár Magyarország hagyományosan mindig kiváló búzafajtákkal rendelkezett, az intézet szerint a magyar fajták szerényebb PR és marketing költségvetése miatt a külföldi versenytársak erősödnek a piacon. Az intézet a korszerű és a nemzetközi mezőnyben is versenyképes fajtái ellenére nem tud versenyezni olyan nemesítő cégekkel, amelyek mögött jelentősen nagyobb tőkeerő és erősebb marketingstratégia áll.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a fentiek okán a magyar búzafajták aránya az össztermesztésben csökkenő tendenciát mutat. A külföldi versenytársak előretörése ellenére még mindig sokan keresik és termesztik a hazai fajtákat.

A megismert információk összességében rávilágítanak az intézet erőfeszítéseire és a búzanemesítés terén az ezzel járó kihívásokra. A szegedi intézet számára a legfontosabb küldetés, hogy a nehéz körülmények ellenére is a magyar búzafajták, versenyképesek maradjanak a hazai vetőmagpiacon – fogalmazott az osztályvezető.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu – Kommunikáció