Növényvédelmi aktualitások a szántófödön

Április első felében a csapadék mennyisége hazánk nagy részén nem érte el az ilyenkor szokásosat (25-30 mm). Mindemellett az északi vármegyék és a Dunántúl volt a csapadékosabb, az Alföldön csak szórványos esők fordultak elő. A hőmérséklet ugyanakkor szokatlanul magasra (5-7°C-kal a sokéves átlag fölé) szökött. A meteorológiai szolgáltatók előrejelzése szerint az április 15-ével kezdődő héten az ország legnagyobb részére megérkezik az eső, a hőmérséklet pedig jelentősen visszaesik.

Forrás: pixino.com

Fenológia

Az őszi árpa az északi térségekben általában 2-3 szárcsomós állapotban van, a korábban vetett állományokban és a déli vármegyékben a kalászolás már elkezdődött. Az őszibúza fejlettsége – fajtától, vetésidőtől, termőhelytől függően – az 1-3 nóduszos állapot és a zászlóslevél kiterülése között változik. Zömében az állományok szépek, egységesek, de a szárazabb területeken, könnyebb talajokon egyre erősebben mutatkoznak az aszály jelei. A tavaszi árpák a gyomirtás időszakába (bokrosodás vége–egy szárcsomós állapot) kerültek.

Gombabetegségek

Az ország egy részén az őszi gabonák a reggeli órákban még harmatosak, bár a nedvességborítás időtartama itt is egyre rövidebb. A gombás betegségek változó mértékben és összetételben az alsó és itt-ott már a középső leveleken is megtalálhatók.

Lisztharmat

A fogékony árpafajtákon jelentős a lisztharmat-fertőzöttség, egyébként inkább alacsony mértékű. Őszi búzában ez a betegség elsősorban az alsó levélszinten és az alsó szárrész körüli levélhüvelyen fordul elő, mérsékelten terjed.

Levélfoltosságok

Az ősziárpán a hálózatos levélfoltosság terjedése megállt, a zöldtömeg növekedésével a fertőzöttség mértéke relatíve csökken.

Az őszi búza szeptóriás levélfoltossága a meleg időnek köszönhetően visszahúzódott vagy a szárazabb térségekben el is tűnt.

Rozsdafélék

A rozsdák terjedéséhez kell az újabb csapadék. A hőmérséklet eddig a vörösrozsda számára rendkívül kedvezett, a sárgarozsdának kevésbé. Április második felében ez valószínűleg megcserélődik. A vörösrozsda a növény alsó levelein szinte mindenütt fellelhető, fokozatosan halad felfelé. Az új növedék azonnal fertőződhet, s rajta a kórokozó pusztulái a lappangási idő (8-10 nap) lejártával menetrendszerűen megjelennek. Fogékony fajtákban már a középső levélszinten is egyre több a tünet, a fertőzöttség mértéke közelít a védekezési küszöbhöz (1%-os borítottság). Újabb és újabb helyekről kapunk jelzéseket a sárgarozsdáról is, néhol már a második generációja is megjelent búzában és tritikáléban.

Az árpa törperozsdája főleg a déli országrészeken fordul elő, a fertőzöttség mértéke néhány helyen már elérte az 1%-os védekezési küszöböt.

Védekezés

Őszi árpában már javában tart, őszi búzában pedig kezdődik a felső levelek védelme, ami kiemelkedően fontos a termés mennyisége és minősége szempontjából is. Ennek optimális időpontja árpában a zászlóslevél kiterülésekor, búzában – a veszélyhelyzettől függően – a zászlóslevél kiterülése és a kalászolás kezdete között van. A kikalászolást követően a lombvédelem hatékonysága már jelentősen romolhat. Egyrészt azért, mert a zászlóslevél megfertőződhet, másrészről pedig a kalász (főleg árpában) veszi föl a permetszer jó részét, a levelekre kevés jut. Elsősorban a komplex, több hatóanyagot tartalmazó készítményeket használjuk. Őszi árpában a fluxapiroxad+piraklostrobin kombináció 0,8 l/ha-os adagban, őszi búzában pedig elsősorban a mefentriflukonazol+piraklostrobin hatóanyagú termék 1,0 l/ha-os vagy a fluxapiroxad+piraklostrobin kombináció 0,8-1,0 l/ha-os dózisban javasolt.

Egyéb

Az őszi kalászosok gyomirtása már befejeződött, aki már tavaly ősszel vagy idén kora tavasszal elvégezte, ott a T4-es gyomok előjöhettek, elsősorban a napraforgó (árvakelés). Ezeken a területeken szükséges lehet a felülkezelés.

Az ország egész területén rajzik a vetésfehérítő imágója, a déli tájakon már a fiatal lárvák is kikeltek. A gombaölő szeres permetezést ezért mindenképpen ajánlatos rovarölő szerrel is kiegészíteni.

agrotrend.hu / NAK