Szántóföld
Napról napra nagyobb a kár a kukoricaföldeken
A kapás növények szerepét mindenképpen át kell gondolni a jövőben, ezért a több lábon állás érdekében új növényeket érdemes termeszteni. Ez a megállapítás nem csak az aszályban elsősorban érintett Dél-Alföldre vonatkozik, hanem azokra a térségekre is, amelyek a történelmi, 2022-es aszályt kevésbé szenvedték el a terméseredményeket tekintve. Minden nappal közelebb kerülnek a két évvel ezelőtti, 1000 milliárdos károkhoz a Fejér vármegyei gazdálkodók is, ahol a vadkárok csak tovább nehezítik a mindennapokat. Szigli Zoltán, a MAGOSZ vármegyei elnök-helyettese és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási és fenntarthatósági környezetügyekért felelős osztályának az elnöke szerint 30-40 százalékos terméskiesés várható vármegye-szerte.
Minden a lehető legjobb forgatókönyv szerint alakult tavasszal, aztán jött a kiábrándító valóság, az aszály, ami a kukorica esetében nagy termésveszteségeket vetít előre. Ez az elmúlt egy hónap hozománya. A kukorica átlagok egyértelműen messze elmaradnak az átlagostól, de a napraforgó még állja a sarat, de itt is az utolsó pillanatban vannak a gazdák, mert nagyon hiányzik a csapadék. A szakértő azt mondja, hogy a silózásra még nem szeretnének gondolni, de a vészforgatókönyvben ez is szerepel. Ekkora kiesésnél komoly áremelkedés és alapanyaghiány lép fel.
-Az öntözésről továbbra is csak inkább beszélünk, de még nincs határozott előrelépés az országban, pedig a 2022-es történelmi aszály megmutatta, hogy ezen változtatni kell. Minden nappal növekszik a kár mértéke, de talán nem jutunk el az 1000 milliárdos összeghez. Az elkövetkezendő napok várható csapadéka talán valamennyit segíthet –nyilatkozta Szigli Zoltán.
A vámegye déli részén vannak ugyan öntözött területek, de még mindig a tervezési és a fejlesztési időszakban vannak. A vármegye északi részén speciálisabb a helyzet, hiszen a Bakony aljában az eltérő terepviszonyok miatt egyedi tervekre van szükség az öntözés megvalósításában, ezért ott szerencsére a hőstressz nem fenyeget annyira, mint az Alföldön. Közben a vadkárok is erősödnek, miután a vadállománynak is szüksége van folyadék utánpótlásra. Fejér vármegyében kiszáradtak a megmaradt kisebb vizes élőhelyek és így a növényekből próbálnak a vadak valamilyen nedvességet szerezni.
Cirok, köles, szója. Melyiket válasszuk?
A helyi gazdák a több lábon állás reményében évekkel ezelőtt már elkezdték termeszteni a cirkot. Az új növény új technológiát kíván, ezért a legjobb fajtát kiválasztani egy hosszabb folyamat, vagyis folyamatos kísérletezés szükséges az ideális termesztés beállításához. Szigli Zoltán szerint az idei év megmutatta, hogy alternatív növények nélkül nem működhet a tavaszi kapásnövényekkel való gazdálkodás. Vannak, akik jó példával állnak elő és próbálkoznak a cirok, köles, szója termesztésével. Viszont a meghatározó továbbra is a búza, az árpa, a kukorica és a napraforgó marad.
-A gabonák hozták a várt teljesítményt, amelyekből ellátási gondok nem lesznek és a takarmányozási háttér is biztosítva van. Egyedül a kapás növények szerepét és helyzetét kell átstrukturálni –összegezte a szakember.
A MAGOSZ és a kamara helyi szervezeteivel ezért folyamatosan dolgoznak azon, hogy olyan öntözési technológiát találjanak ki, amely alkalmazkodik a vármegye sajátosságaihoz. Komoly összefogásra és tervezésre van ehhez szükség, a pályázatoknál ezért át kell értékelni néhány irányt, mert a vízgazdálkodás a legfontosabb az agráriumban.
agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu